Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Jánossy Dénes: Mayr, Josef Karl: Metternichs geheimer Briefdienst. Postlogen und Postkurse. Wien, 1935. / 283–287. o.

284 ISMERTETÉSEK A külpolitika irányítása szempontjából természetesen különösen fontos volt a külfölddel való postaforgalom ellenőrzése, melynek eszközeível és eredményeível M. érdekes könyve foglalkozik. E tekintetben Ausztria földrajzi fekvésénél fogva szerencsés helyzetben volt, mert a nyugatról keletre, illetve az északról délre menő postavonalak természetes tengelyében feküdt. A levélposta feltörésével, újrapecsételésével a postahivataloknál külön, hallgatásra esküt tett nagyfizetésű személyzet foglalkozott, mely a császári kabinetirodához tartozó Geheime Ziffernkanzlei, illetve a Polizeihofstelle útján kapta meg azon személyek névsorát, akiknek levelezésére különös gondot kellett fordítania. A leveleket lezáró címerpecsétről ezüstamalgámmal másolatot készítettek, mellyel aztán felhasználás után a felnyitott levelet újrapecsételték. Nevesebb személyek pecsétnyomóit sokszorosították, amelyekből a bécsi Geheime Ziffernkanzlei tekintélyes gyűjteménnyel rendelkezett. így történt aztán, hogy a titokban felnyitott és újra továbbított levelek a felismerhetetlenségig tökéletesen voltak lepecsételve. Megtörtént az is, hogy sürgősség esetén a levelet felszakították, borítékját pedig a titkos szolgálat egyik szépírójával újramásoltatták. Néha a levél dátumát is kijavították, nehogy késedelmes kézbesítés esetén a címzett gyanút fogjon a feladás napja és az érkezés közti időtartam szokatlan nagysága miatt. A Geheime Ziffernkanzlei egyik legfontosabb feladata a postahivatalok által elfogott és beküldött szám- és betűjeles szövegek megfejtése volt. Különösen a francia és az orosz jelkulcsok feloldására fektetett Metternich nagy súlyt. Az orosz hivatalos jelkulcs megfejtése például csak négy évi fáradságos munka után 1811-ben sikerült, amit Ferenc császár bőkezűen jutalmazott. Metternich ezen politikai eszközei természetesen is-> mert titkok voltak a diplomácia, a nagyközönség, sőt a külföld előtt is. A védekezés módja különböző volt. Kettős vagy többszörös borítékok alkalmazása, amelyeken a külső címzés gyanút nem keltő személyre vagy kereskedelmi cégre szólt. Máskor jelentéktelen tartalmú levelek egyes előre megbeszélt kifejezéseiből hámozta ki a címzett a választ. A hivatalos postavízsgálat elkerülésére szolgált továbbá a levélcsempészet, melynek óriási arányaira enged következtetni a postaigazgatóság azon megállapítása, mely szerint 1811-ben 10 hónap alatt egyedül Bécs területén