Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : második közlemény / 171–215. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 195 váltságlevél szövege szerint Buda ismét teljes jogú, ki-váltságolt szabad királyi várossá lett, valójában azonban és a tényleges állapot szerint még évek teltek el, amíg Magyarország fővárosa — a németté újratelepített Buda — a kiváltságlevél-biztosítottá jogait a maguk összességében valóban gyakorolhatta is. Láttuk például fentebb, hogy a kamarai hatóság a telekkönyvet csak 1705-ben engedte át a városnak. A jövedelmeket jelentő intézmények okozták a nehézséget, az ellentét a kamarai és a városi polgári hatóság között gazdasági természetű volt, • Nem lehet azonban feladatunk itt ezt a kibontakozási és fejlődési folyamatot nyomon kísérni. Ami bennünket a város közigazgatási helyzetében beállott változás kapcsán érdekel, a következőképen foglalható kérdés formájába: mennyiben volt kihatása az iratkezelésre, a kancelláriai adminisztrációra és az irattározási rendszerre annak, hogy a várost a kamarai hatóság alá rendelt helyzetéből felszabadítva, az 1703-as kiváltságlevél ismét az autonóm szabad királyi városok sorába helyezte vissza. Az eddig elmondottakból leszűrhetjük azt a megállapítást, hogy a városnak a kamarai adminisztráció idejében is megvolt a maga Önálló iratkezelése, kancelláriai ügyrendje és irattározási rendszere — bár, amint láttuk, igen kezdetleges fokon, — melynek szolgálatába felelős tisztviselőket és többé-kevésbbé kiépített, szervezett hivatalt állított. Éppúgy megvolt ez, mint ahogy a maga egészében a kamarai adminisztrációtól függő polgári hatóság belső szervezete, végrehajtó szervei is fennálltak és működésükben közvetlenül csak a városi tanácsnak tartoztak felelősséggel. Éppen ezért az iratokkal kapcsolatos teendők körül kialakult és megállapodott rendszer a beállott közigazgatási, vagyis inkább várospolitikai változás hatása alatt semmiféle átalakuláson nem ment át, még akkor sem, amikor ez a változás már teljes mértékben és a szó szoros értelmében ténylegesen is bekövetkezett. A rendszer megmaradása egészen természetes és nem szorul további magyarázatra, hiszen a város kancelláriáját eddig is a kamarai adminisztrációtól függetlenül vezette, iratkezelésébe a föléje helyezett kamarai hatóság az általános irányelvként közölt szabályrendeleten (1696. január 23-i ,, Ordnung un dt Richtschnur") túl nem szólt bele, mint ahogy a többi, különösen gazdasági szempontból kisebb jelentőségű városi szervezeti kérdésben is szabad kezet hagyott Budának. 13-