Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában / 158–170. o.

170 DR- FŐGLEIN A.; A VÁRMEGYEI LTÁRAK M, TERÉZIA KORÁBAN kormányszék, hogy csak ott szervezhető a másodaljegyzői tisztség, ahol a levéltár már rendezett (bono et digesto ordine), vagyis a főjegyző a tisztével járó kötelességének már addig is eleget tett és a melléje beosztott új tisztviselővel nem fogja az ő hátralékos munkáját elvégeztetni. Ezen rendelet alapján azután megtörtént, hogy pl. a kiterjedésére és népességére és így ügyforgalmára nézve is kicsiny, csak két járásból álló, de már régi és tartalmas levéltárral rendelkező Zólyom vármegye is ép úgy másodaljegyzőt választhatott 1773-ban, mint a tetemesen nagyobb terjedelmű, népesebb és már 1735 óta

60 négy járásból álló Somogy vármegye, Viszont az ugyancsak nagyobb terjedelmű és nagyobb ügyforgalmú Arad vármegye, amelynek levéltára csak 1741-ben kezdett kialakulni és a főjegyzője segítőtársát, az első aljegyzőt 1745-ben kapta, a kimondottan levéltári szolgálatra szánt másodaljegyzőjét csak 1781-ben választhatta,

61 Ez a másodaljegyzői tisztség II. József rendszere alatt lajstromozói tisztséggé szerveztetett át. Munkakörét, a levéltár kezelését, utóbb, a XVIII. század utolsó éveiben, mint külön tisztviselő, a levéltárnok vette át. A Mária Terézia korabeli első, de felsőbb utasítás híján még ötletszerű és a legkülönbözőbb rendszer szerint véghezvitt országos rendezést utóbb, II. József alatt, a második országos rendezés követte, amelyet azonban a vármegyék már határozott útmutatás és kijelölt rendszer szerint hajtottak végre. Dr. Főglein Antal. 60 Somogy vm, monogr, 485; 491. 61 Márki S, Arad vm, és Arad sz, kír, v, tört, II, 2: 633.