Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.
8 DR. BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS sere, pedig a hamisítás és az árrombolás a Hegyalján is lábra kezdett kapni, 6 Mielőtt azonban a levéltár közelebbi, tartalmi megismertetésébe bocsátkoznánk, a levéltár létrejöttével óhajtunk foglalkozni. E folyamat bemutatása a levéltár egész felépítését és szerkezetét is megvilágítja. /. A levéltár kialakulása. Amikor Trautsohn Donát Lipót herceg az uradalmakat 1711-ben kezelésébe vette, azok valódi értékéről, kiterjedésük nagyságáról semmiféle adat nem állott rendelkezésére, minthogy az uradalmakra vonatkozó korábbi iratok Munkácson maradtak s csak később kerültek a kamara kezére, 7 Hiába készítették el 1711-ben az uradalmak összeírását, csak a fennálló helyzetet állapíthatták meg, az uradalomtól időközben elszakadt s most lappangó földesúri jogokra e régi iratok nélkül nem derülhetett fény. Feladatunk körén kívül esik, hogy a bír tokhullámzásokról e helyen képet adjunk, de meg kell állapítanunk, hogy nagybirtokos családaínk, köztük a fejedelmi Rákóczicsalád tagjai ís, nem egyszer kötötték le zálogba birtokaikat vagy ezek egyes részeit, A zavaros idők a jogtalan birtokfoglalásoknak ís tág teret nyitottak, A megfelelő dokumentumok nélkül ezeket éppúgy nem lehetett számon tartani, mint az uradalom kiváltságait és mentességeit s ilyen okiratok hiányában Trautsohn herceg sem tudta biztosítani az uradalmak részéről őt illető előnyöket és jogokat, A herceg első regéc-patakí prefektusa, Scherenus Sándor már 1712-ben felhívta ura figyelmét, hogy legelső sorban a Rákócziak bírtokiktató levelére volna szükség, hogy legalább az uradalom tartozékai megállapíthatók legyenek. Ezt a beiktató levelet a leleszi konvent még ugyanabban az évben kiadta az uradalomnak s ennek át6 Tit. RP, XXXIII, fasc. Az 1727, december 16-i levél szerint sok földesúr a lengyel kereskedőket hamisított borral csapta be, de ő nem engedi, hogy szőttéinek ross'z híre keletkezzen, 1728. márc, 13, szerint a sziléziaiak ís sok bort visznek ki, de ezeknek a gyengébb minőségűeket kell eladni, a lengyeleknek a jobbat, (Ottlik levele); 1729- jan. 5-i levelében Trautsohn azt írja, hogy a csalások miatt elmaradnak a lengyel kereskedők, tehát mindig jó bort kell eladni, 7 Tit. R, II. ías'c, 79, Meixner Ferenc jelentése 1711, júl. 16-án.