Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: Borsod vármegye levéltára / 73–122. o.

98 DR. KLEIN GÁSPÁR Ügy látszik, hogy jobb megoldásnak bizonyult, ha általány­összegben fizetik a munkát, de lehet, hogy a megye arra is gondolt, hogy az általányösszegben való fizetés esetén a munka is gyorsabban fog haladni s nemcsak anyagi, ha­nem időbeli nyereség is lehetett szemük előtt. A bízottság a június 10-én tartott közgyűlésen beszá­molóját megtéve, Széchy Péter részére 2000 forint álta­lányösszeg megállapítását javasolta, úgy, hogy ebből az 1790. évre 500 forintot kapjon, a többit pedig a következő években utalják kí. Ez összeg ellenében köteles a jegyző­könyveket, addig, míg német nyelven nem írták (1786) lajstromozni. Széchy megköszönte ezt a javaslatot, azon­ban úgy látszik, hogy 4 évnél több munkára volt kilátás, mert jegyzőkönyvbe vétette, hogyha netalán az történik, hogy idővel nagyobb jutalomra lenne érdemes, ez össze­gen felül még többre is reménye lehessen. A közgyűlés ezen kívánságát méltányolta és ilyen értelmű felterjesz­tést tett a helytartótanácshoz. 88 Miután a II, József alkot­mányellenes kormányzata megszűnt, nem volt szükség a passzív ellenállásra sem és így a jegyzői hivatalt utasí­totta, hogy a kiírások hitelesítését pontosan végezze, majd mikor Széchy 1791-ben az eddig szokásos 15 napi jelentés helyett évi jelentést tett, a levéltár vizsgálatára ismét bi­zottságot küldött ki. 89 Széchy a megszavazott 500 forintot felvette, mikor azonban a bizottság a hátralevő munka el­végzésére 1500—1600 forint fizetést javasolt, több okból nem állt az alkura és inkább esztendős fizetéssel óhajtotta folytatni munkáját. 90 íme, nemcsak a megye akar rendsze­resített levéltárnokot, hanem a levéltárnoknak nevezett lajstromozó is — inkább talán kisebb fizetéssel, de meg­határozott javadalmazást húzó — tisztviselő akar lenni. A közgyűlés előtt Széchy megismételte kijelentését s így a bizottságnak az lett a feladata, hogy erre vonatkozólag adjon véleményt a közgyűlésnek, a lajstromozót pedig a politikai íratok lajstromozására bővebb utasítással lássa el. A megye, mikor már a levéltár kezelésére hozzáértő embere volt s úgy vélte, hogy az állást rendszeresítve, egy lajstromozót is alkalmazhat, a főispán és a helytartótanács akadékoskodása folytán nehéz helyzetbe került, pedig a rint 30 kr, (965, 1415 kgv.), júlitusra 55 forint 31^2 kr, október 12—23 közti időre 24 forint (2660 kgy). 88 1612 kgv, 1790. 89 157 kgy'. 1791. 60 836 kgy. 1791,

Next

/
Oldalképek
Tartalom