Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 55 Brandenburg őrgrófsággal, eltekintve Zsigmond brandenburgi őrgróf személyétől, aki magyar király, majd német császár lett, Magyarországnak a középkorban kevés kapcsolata volt. Ügy látszik, a XV. század közepén kerül hazánk a brandenburgi őrgrófsággal némi összeköttetésbe, amidőn 1453. okt. 31-én Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsóí bán és a felső részek kapitánya Galgócról levelet intéz Albert (Achilles) brandenburgi őrgrófhoz,

7 melyben közli, hogy a Felső-Magyarországot prédáló ellenséggel milyen föltételek mellett kötött békét. Erre a levélre Albert (Albrecht) őrgróf 1453. november derekán Prágából válaszol Újlakinak, s írja, hogy a békét a maga szempontjából is nagyon helyesli.

8 Ennek a most említett Albert-Achilles őrgrófnak második fia volt Frigyes őrgróf, aki Jagelló Zsófia lengyel királyi hercegnőt, II. Ulászló magyar király nővérét vette feleségül, s így a brandenburgi őrgrófí (Hohenzollern) család rokonságba került a magyar királlyal. A müncheni brandenburgi levéltárban 1500-ból valók a II. Ulászló király és Frigyes őrgróf közti érintkezésre vonatkozó első adatok, amikor ugyanis Budán, a királyi udvarban jár Fürst Víd doctor, Frigyes őrgrófnak az az embere, aki később a magyar kir. udvarban előkészítette György őrgrófnak, Frigyes fiának Budán, II. Ulászló udvarában való elhelyezkedését.

0 dor: Briefwechsel Luthers und Melanchtons mit den Markgrafen Georg und Friedrich von Brandenburg, Zeitschrift für Kirchengeschichte XIII. évi — /. W. Schornbaum: Zur Reformationsgeschichte des Markgrafentums Brandenburg. Beiträge zur bairischen Kirchengeschichte IX. és X. (1903—4.) évfolyam. — K. Schornbaum: Zur Politik des Markgrafen Georg von Brandenburg von Beginne seiner selbständigen Regierung bis zum Nürnberger Aufstand, 1528—1532. München, 1906. — Johann Baptist Götz: Die Glaubensspaltung im Gebiete der Markgrafschaft Ansbach-Kulmbach in d, J. 1520—-1535, Erläuterungen und Ergänzungen zu Janssens Geschichte, V, kötet, 3—4. füzet, 1907, — Härtung, Frigyes: Geschichte des fränkischen Kreises, I. kötet, 1521—1559. Lipcse, 1911. — U. Thürauf: Geschichte der Stadt Ansbach. Ansbach, 1911, — Franz Vogtherr dr.: Geschichte der Stadt Ansbach, Ansbach, 1926. — Allgemeine Enzyklopädie der Wissenschaften und Künste, Lipcse, 1854, LIX, kötet, 310, 1, — Allgemeine Deutsche Biographie, Lipcse, 1878. VIII. kötet, 611. 1. — Karácsonyi: Békés vármegye története, 1896, I. kötet, 66, skk, 11, — Századok: 1877. évf. 459—461. 1. ' György őrgróf nagyatyja, 1414—1486. 8 München, Stammabteilung, Brandenburg, Lít, N° 1095/1, és 11. 9 München, Stammabteilung, Brandenburg, Lit. N

0 1093/1, 2, 3, 4. — 1095/3.