Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : első közlemény / 29–49. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 43 adminisztráció irataiból a 23-as és 24-es számmal ellátott darabok . között a dátum sorrendjének megfelelően két számnélküli irat is található. Nem kétséges, hogy ezt az elszigetelten feltűnő számozási rendszert is (mint az irat keltének feltüntetése mellett a beérkezés dátumának a ,,praesentatum"-mal való jelzését) Miaylin szindíkus nevéhez kell fűznünk, hiszen ez is 1694 májusában indult — de nem folytatódott. 1695-ben már egyetlenegy iraton sincs ilyenfajta szám. Egyelőre nem tudnók pontosan meghatározni ennek a felbukkanó és ismét eltűnő számozásnak a célját és alaprendszerét. Világos belőle az, amire már fentebb is többször rámutattam, hogy a ma különböző elnevezés alatt külön kategóriákba osztott iratokat eredetileg együtt kezelték, tehát a város különböző hatóságokkal és személyekkel folytatott levelezését az első időben semmiféle tartalmi és provenienciálís alapon meg nem bontották. Ez a rendszer a közigazgatás fejlődésének elején az iratok csekély száma mellett helyénvaló is volt, de az iratok tömegével növekedő nehezebb áttekinthetőség miatt évek multán egyre nehézkesebbé vált és elsősorban lehetett annak az összevisszaságnak az okává, amelyről 1776-ban oly panaszos hangokat hallottunk. Az 1689. évi iratok közt található havi iratjegyzékekből, elenchus-töredékekből nyilvánvaló, hogy Buda városa kancelláriájában a beérkezett iratokkal együtt kezelték a városnak más hatóságokhoz (esetleg személyekhez) intézett expedícióihoz készült fogalmazványokat is. Az egykorú, hónapok szerinti jegyzékekben ugyanis, amint láttuk, egyaránt szerepel a városhoz érkezett és a város által küldött irat. Ugyanezt bizonyítja most az 1694-es iratokon megfigyelt sorszámozás, mely szintén, vegyesen került beérkezett iratra és fogalmazványra. Ezek szerint annak idején az egységesen kezelt iratok sorában beérkezett íratok és fogalmazványok egymás mellett nyertek elhelyezést oly módon, hogy a kelet sorrendjében raktak vegyesen leiratot és fogalmazványt egymás után. A fogalmazványt igen gyakran maga a szindikus írta, így például egy 1688 november 26-án kelt konceptus a kamarai adminisztrációnak szóló irathoz Küechl Miklós György kezeírása. Később Maylin Ulrik Benedek írását is sok konceptuson fedezzük fel. A fentebb már többször idézett 1696 január 23-i szolgálati utasítás értelmében a polgármester kötelessége a tanács határozata alapján „die Expedition hernach verfas-