Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Pálfy Ilona: Levéltári kiállítás Kecskeméten / 206–210. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 207 és éppen ezért ezek feldolgozása a történettudomány feladata. A modern statisztika művelői a rendszeres statisztikai felvételeken alapuló munkásságukban kénytelenek a XIX, század második felére korlátozni az összehasonlítás lehe­tőségét, teljesen figyelmen kívül hagyva az azt megelőző kor viszonyait abban a tudatban, hogy statisztikai felvé­telek hiányában nem is találhatnak erre megfelelő ada­tokat. Mihelyt azonban a történeti statisztika az általuk ismert feldolgozási formák között, helyesebben a modern statisztika feldolgozási formáihoz a lehetőségig alkal­mazkodva hasznosítja a történeti források adatait, ezek az eredeti levéltári források a velük sohasem foglalkozó modern statisztika művelőinek az érdeklődésére hasonló kiállítás keretében még fokozottabb mértékben számíthat­nak, mint például a levéltárnokokéra, lévén számukra ez az anyag egészen újszerű. Csak a legteljesebb elismerés hangján állapíthatjuk tehát meg egyik leggazdagabb vidégí városi levéltárunk iőlevéltárnokának az érdemét, aki nem sajnálta a fárad­ságot, hogy egy alkalomra ezt a kis kiállítást megrendezze és a Statisztikai Társaságnak az ülés előtt és után rendel­kezésére álló rövid idő alatt a város történetének ezeket a statisztikai feldolgozás szempontjából elsősorban szóba jöhető forrásokat bemutassa. A kiállítást rendező főlevéltárnoknak számolnia kel-, lett azzal, hogy a közönségnek igen rövidre szabott idő áll rendelkezésére, s így csak a legjellegzetesebb dará­tokat válogatta ki. Az ünnepi ülés színhelyén, a közgyű­lési teremben két tárlóban elhelyezett darabok között el­sősorban annak a két történeti tanulmánynak a forrásai -vonták magukra az érdeklődők figyelmét, amely tanul­mányok a Magyar Statisztikai Szemlének erre az alka­lomra kiadott számában a város történetével foglalkoztak. Kecskemét város levéltára egyike azoknak a kevés törvényhatósági levéltáraknak, amelyek megőrizték a II. József által végrehajtatott népszámlálás részletes fel­vételi anyagát. A 93 nagy haránt lapot kitevő füzet: „Min­den Házakat és Famíliákat egybenfoglaló Tábla 17Ö7. Esztendőről" értékes adatait a Magyar Statisztikai Szemle említett számában Thirríng Gusztáv dolgozta fel, s ennek a füzetnek kinyitott lapjai kétségkívül a legértékesebb darabja volt a kiállításnak. A József-féle népszámlálás­sal egyídőben folytatott földfelmérés egyik lapja szerve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom