Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Vácz Elemér: Ila Bálint: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti adatai. (Magyar protestáns egyháztörténeti adattár, XV. évf.) Budapest, 1934. / 195–198. o.

196 ISMERTETÉSEK körül csoportosul, amelyek a kor egyháztörténetének is kardinális kérdései. A templomuk elvételéért, személyi járandóságaik be­szüntetéséért, üldöztetéseikért panaszkodó prédikátorok, a prédikátorok elűzéséért pártfogást kereső gyülekezetek és a vallásuk miatt elüldözött magánosok a Thurzókhoz írott leveleiből megelevenedik a reformáció és ellenrefor­máció küzdelmes és mozgalmas időszaka, A két nádor­nak, Györgynek és Szaniszlónak jelentős szerep jutott az ellenreformáció küzdelmeiben. Mint az ország legfőbb köz­funkcionáriusai és mint az evangélikus egyház vezetői nemcsak hívatva, hanem kényszerítve is voltak foglalkozni a vallási sérelmekkel. Minden hatalmukkal és tekintélyük­kél igyekeztek is mindketten hitsorsosaiknak a vallás szabad gyakorlatát biztosítani. Könnyebben tehették ezt meg, mint földesurak a hatalmas Thurzó birtokokon, de nehezebben ment már országos vonatkozásban, ahol az erélyes és önérzetes magatartás is megtört sokszor az ural­kodó, vagy tanácsosai ellenállásán. Érdekes ezekben az iratokban megfigyelni Th. György állásfoglalását a cuius regio elv tekintetében is. Azt látjuk, hogy mint földesúr kora szellemében ellenkezést nem tűrő hangon, kizáróla­gos joggal diszponált a saját birtokain lakók vallási ügyeiben, ellenben mint nádor, mint az egyik legfőbb országos méltóság viselője, már sohasem nyilatkozott vagy cselekedett hasonló szellemben. Ha mint magánember ennek az elvnek a gyakorlásában nem is igen különbö­zött kortársaitól, mint nádor már pártatlanabb szemmel nézte a kérdést, mindig síkra szállott a vallás szabad gyakorlásáért. Az iratok másik csoportjába tárgy szerint azok tar­toznak, amelyek az evangélikus egyház belső szervezetére, a hitélet elmélyítésére, a vallásos öntudat emelésére és egyházközigazgatási ügyekre vonatkoznak, A Thurzók leg­főbb irányítása és pártfogása mellett tartották meg a 17. század elei evangélikus egyházszervező zsinatokat. Hozzá­juk futottak be a superíntendensi jelentések, amelyek hű rajzát adják az egyházak helyzetének és állapotának. Fő­kép az egyházi élet belső szervezetére vonatkozó íratok sokfélesége mutatja legjobban, hogy az egyházi élet min­den megnyilvánulása, legyenek azok elvi, személyi vagy anyagi természetűek, egyformán érdekelték a Thurzókat, Gondjuk volt arra is, hogy egyházuknak kiváló képzett­ségű vezetői, prédikátorai és tanítói legyenek. Szép szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom