Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Ember Győző: Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. k. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a magyar társadalom- és gazdaságtörténethez) Bp. 1933. / 184–192. o.

186 ISMERTETÉSEK terjesztette ki, nemhogy a még régebbi, ha nem is közvetlen előzményeket kutatta volna, s azokat mint az úrbérrendezés csíráit az irattárban is feltüntette volna. Pedig az úrbérrendezés nem volt nóvum Mária Terézia korábanMár III. Károly idejében is foglalkoztatta a hatóságokat, megyéket, helytartótanácsot, kancelláriát, az uralkodó fellépésére már akkor rendezték egyes helyeken az urbáriumokat, ennek a rendezésnek bizonyos elvei már akkor kialakultak,

2 s tanulságos lett volna az összehasonlítás a korábbi és későbbi elvek és gyakorlati megvalósulás között. A történet a múlt alakulása jövővé, s történetet az összefüggések feltüntetése nélkül nem lehet érzékeltetni, nem szólva a megértetésről és az értékelésről, még irattárban sem. Az a körülmény, hogy az úrbérrendezés kérdése az országgyűlés elé került — Sz. az eposzírók példáját követve in medías res tör s itt kezdi a közlést — azt eredményezte, hogy az úrbérrendezés rendszerint közösen fordul elő az iratokban az országgyűlés egyéb tárgyaival» Sz.-nak az úrbérrendezésre vonatkozó részt az egyéb részek közül ki kellett hámoznia. Ehhez természetesen szüksége volt arra, hogy világosan lássa az összefüggést az úrbérrendezés és az országgyűlés egyéb tárgyai között. Munkájából nem tűnik ki, hogy ezt az összefüggést világosan látta. Az országgyűlés összehívásának legfontosabb célja az úrbérrendezés volt. Az udvar csupán taktikai okokból nem állította az előtérbe, a tárgyalások folyamán úgyis magától került oda. Mindez világosan kitűnik az államtanács korábbi irataiból. Sz. szerint Mária Terézia csak az adó emelésére hívta össze a rendeket, s ezt nem szívesen tette. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy az udvar ekkor még remélte, hogy az országgyűlés útján átalakíthatja az országot. Az íratközlesnél azután abban nyilvánult meg az úrbérrendezés és az országgyűlés összefüggésének szemelőltévesztése, hogy Sz, egyes iratokat, vagy egyes iratokból bizonyos részeket kihagyott, mivel azok az úrbérrendezéssel olykor nem állottak első pillantásra is felismerhető összefüggésben. Néhány példa bizonyítja ezt legjobban. így nem közli és a bevezető tanulmányban sem említi Sz, báró Borié államtanácsos egyik voíumát,

3 amelyet az országgyűlésnek a királyi előterjesz2 L. erre: Ember Gy.: A m. kir. helytartótanács gazdasági és népvédelmí működése III. Károly korában. Bp,, 1933. 73—75. 11, 3 Staatsrat: 1461/1764.