Levéltári Közlemények, 12. (1934)
Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gárdonyi Albert: Buda középkori levéltáráról / 159–168. o.
164 KISEBB KÖZLEMÉNYEK Bennünket különösen azért érdekelne a Palczan-hagyaték sorsa, mert a pozsonyi hagyatéki leltár szerint abban régi budai és pesti iratok is voltak, amelyek Buda középkori levéltárának anyagához tartoztak, s azóta nyomtalanul eltűntek. Az egyedüli darab, amely a középkori budai levéltárból az újkorra maradt, János király 1537. évi aranypecsétes oklevele, melyben több régi oklevél átírása foglaltatik. Ezt az oklevelet a budaiak 1692-ben Szirmay István országbírói ítélőmestertől szerezték meg, aki viszont — a budai tanácsnak 1701. január 15-én Stróbl János udvari kamarai fogalmazóhoz intézett levele szerint — egy felsőmagyarországi özvegyasszony iratai közül emelte azt ki. 7 A nevezett oklevél feltalálására nézve a pestvárosi tanács 1693. szeptember 28-án kelt felségfolyamodványában 8 azt olvashatjuk, hogy Pater Angelus ferencrendí szerzetestől még 1688-ban, Pater Joannes Bargani kecskeméti ferencrendi hitszónoktól pedig később megtudták, hogy Pest város eredeti kiváltságlevele (díser Stadt Privilegien) Vass Sándor abaúj vármegyei alispán kezei között van. Megbízottakat küldöttek tehát az alispánhoz, aki kijelentette, hogy a kiváltságlevelet valósággal látta és olvasta (er solche Privilegien selbst gesehen, gelesen), sőt a függőpecsét súlyát meg is mérette az ötvösnél; ez a kiváltságlevél azonban nem az ő, hanem Várady Mihály tulajdonát képezte, aki viszont 2 esztendő előtt meghalt. Az alispántól nyert értesülés nyomán a küldöttek Várady Mihály özvegyéhez fordultak, aki azonban azzal utasította el őket, hogy a nevezett kiváltságlevél a budaiak s nem a pestiek számára állíttatott ki (von diesen unsern Privilegien nichts, sondern allein von dessen Ofnerischen wissen wollen). Alig foroghat fenn kétség a fölött, hogy a Szirmay István által megjelölt felsőmagyarországi özvegyasszony azonos Várady Mihály özvegyével, s ennek következtében az 1537. évi oklevél felmerülése tisztázottnak tekinthető, csupán az lenne még megállapítandó, hogy mi módon került az Várady Mihály tulajdonába. A Várady családról Csorna megállapította, hogy eredetileg kassai polgárcsalád volt, amely csupán a XVII. század elején szerzett nemességet. A század végére azonban már tekintélyes abaúj vármegyei nemes család lehetett, mert Várady 7 Századok 1916. évi. 479. 1, 8 Budai levéltár. Miscellanea nova 49. sz.
