Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

240 DR. ILA BÁLINT vitairat köszönheti neki megjelenését, amint e missilisek iga­zolják. A könyveket mindig lehetőleg két-három nyelven adatta ki, azt tartván csupán szem előtt, hogy mindenki olyan nyelven épülhesen belőlük, amelyet legjobban ért. Tudomány­szeretetére világot vet, hogy neki magának is nagy könyv­tára volt és azt állandóan gyarapította. Képviselve volt benne a tudomány akkor virágzó minden ága, kezdve a teoló­giától, a történettudományon keresztül, a matematikáig és a csillagászatig. c) Familiárisok levelei Thurzó Györgyhöz. (Főleg 199, 207—208., 210. fasc.) Igerisok adat található bennük a külső, birtokkezelő famíliára, ennek feladataira, helyzetére, általában hozzája tartozók személyére és szolgálati viszonyaira. A belső, a Thurzó körül szolgálatot teljesítő familiárisok, titkárok, nótáriusok levelei pedig szépen egészítik ki azt a képet, ame­lyet a nádor kancelláriájáról már idézett értekezésemben megrajzoltam. 33 Levélírók: Závodszky György, Neser Keresz­tély, Skultéti Márton, Krausz János, Abaffyak ós a többi familiárisok. d) Instantiae ad comitem Georgium Thurzó. (1600—1616. 199. fasc.) A kornak minden baja és bánata, keserűsége ós nyomorúsága benne van e kérvényekben. Kérvényírók: A kü­lönböző végek vitézei hátralékos zsoldjuk megfizetése tárgyá­ban és egyéb ügyes-bajos dolgaikban, Rimay János párt­fogást kér benyújtott felségkérvénye kedvező elintézésére, Bocátius Jánosné férje kiszabadítása ügyében, Szokoly Péter börtönéből bocsánatért esedezik, Bán város panaszkodik, hogy a német zsoldosok az élelemért nem fizetnek, jog­orvoslást kér, Bazin és Szentgyörgy adósságaik dolgában írnak hozzá ós így tovább. Más levélírók: Gremelus Márton nagyszombati orvos, Milicius Apolló zsolnai civis, Paár Pom­pejus, Cavriani Ottó, Pálffy Kata, Lépes Bálint nyitrai püspök, Thurzó Szaniszló stb. E levelek között is sok az egyszerűen baráti, kedveskedő levél. e) Vegyes missilisek. Az ismertetteken kívül még fenn­maradó több ezer levél a 16. ós 17. században annyira fel­lendült levélírásnak bizonyítékai. Levelezés útján értesültek az emberek a különböző hírekről, politikai, hadi, egyházi stb. eseményekről. Ha valaki Bécsben, vagy Prágában járt, itt szerzett értesüléseit hazatérés után rögtön közölte levélben mindazokkal, akikkel szükségesnek tartotta tudatni. Innen van az, hogy e két századbeli missilis-anyag a mellett, hogy 33 TJ. 'O. 15. s köv. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom