Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.

22 DR. FEKETE NAGY ANTAL rávezette a tartalmi kivonatot. 15 Elenchussal ellátott, lajstro­mozott levéltár ebben a korban még ritka és nem is tartották azt annyira szükségesnek, noha perek alkalmával sok fárad­ságot okozott az alkalmas bizonyítékok kikeresése. A levél­tárak elenchizáiásában mutatkozó célszerűséget csak később, a század második felében ismerik fel, amikor az egész ország­ban megindul a családi levéltárak feldolgozása. 16 Száraz György halála után özvegye ellen újból meg­indult a perek egész áradata, sőt a hosszas török uralom alatt, az állatgazdálkodás korában mindinkább elmosódó határok tisztázása folyton újabb és újabb pereket szült. Szerencsére azonban az özvegy szintén erős gazdasági érzék­kel és férfias tetterővel volt megáldva, úgyhogy a korábban megszerzett birtokok egysége miatta sem szenvedett csorbát. Ilyen körülmények között a levéltár kérdése, amely a hosz­szadalmas perekhez a bizonyítékokat szolgáltatta, mind­inkább előtérbe helyeződött. Az özvegy iparkodott meg­szerezni mindazokat az okleveleket, amelyek a család birto­kaira vonatkoztak. így 1738-ban, amikor meghallotta, hogy egy Paksy István nevű esztergomi szolgabírónál a birtokokra vonatkozó oklevelek vannak, felszólíttatta azok kiszolgálta­tására, amiből hosszabb per keletkezett. 17 Noha Daróczy Katalin maga is szaporította a levéltárat hiteles helyekről kiváltott iratokkal, az akkori felfogás szerint a levéltár regesztázását még nem látták halaszthatatlanul szükséges­nek és azt továbbra is hátlapi tartalmi feljegyzésekkel pótolták, amelyeket Daróczy Katalin második férje, báró Vajay László vezetett rá az oklevelekre. Találni ugyan az okleveleken ebből a korból származó regisztratúrajeleket is, tekintve azonban, hogy elenchus ebből a korból nem maradt fenn és a jelzetek is többször megismétlődő, alacsony, fasci­culusjel nélküli számokat mutatnak, kétségtelen, hogy az iratok ezeket a régi jelzeteket, mint perbeli mellékleteket nyerték. Az iratok lassanként annyira felszaporodtak, hogy Daróczy Katalin halálakor, 1743-ban egy vasláda iratot találtak, amely azonban, amint megállapítható, csak a leg­fontosabb okleveleket tartalmazta. Ekkor készítettek ugyan 16 L. az u. n. Bakó-fa! e iratok hátlapját. 18 Fekete Nagy Antal: A Petróczy-család levéltára, 6. I. L. még Orszá­gos Levéltárban és a Nemzeti Múzeumban elhelyezett' családi levéltárak elenchusait. 17 Fase. 25. No. 461. A birtokokra vonatkozó oklevelek eredetijének egy részét a Daróczy-cöalád férfiága szerezte meg a tiszántúli rokonságtól. Fasc. 47. No. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom