Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Főglein Antal: Gömör vármegye levéltára

220 DR, FŐGLEIN ANTAL könyv nincs. A XVI. ezázadi jegyzőkönyvek voltakópen a vármegyei ítélőszéken folytatott peres ügyekről vezetett fölöttébb hézagos feljegyzések, ami egyébként a legtöbb XVI. századi vármegyei jegyzőkönyv sajátsága. Csak a XVII. század elejétől fogva találunk azokban közérdekű ügyekre vonatkozó bejegyzéseket. E jegyzőkönyvek legrégibbje az 1571—1587. évek fel­jegyzéseit tartalmazza, de hézagosan. Most néhány év jegyző­könyve hiányzik és a következő az 1595—1607. évi jegyző­könyv lenne. Annak idején azonban Madarassy főjegyző a levéltár rendezése közben egy 1 1571—1581. évi bírósági jegyző­könyvet talált. Minthogy az 1571. évtől kezdődöleg Zeltmayer előzőleg már a jegyzőkönyveket 1720-ig lajstromozta, Mada­rassy a talált jegyzőkönyvet besorozta mint II. számot ós hozzá külön lajsromot készített. A III. számú az említett 1595—1607. évi jegyzőkönyv. Utólag azonban, ugyancsak a rendezés alatt, még 1608—1612, illetve 1625. évig terjedő hézagos feljegyzések is találtattak és ezek is hozzácsatoltat­tak. Az 1625—1703. évek jegyzőkönyvei hiánytalanok. A ku­ruc korból azonban eltűntek s 1711-től folytatódnak ismét a kötetek 1849-ig, majd 1861-től az összeomlásig. A jegyzőkönyvek, bár állandóan olvasható bennük ma­gyar bejegyzés, rendszeresen a hivatalos latin nyelven van­nak szerkesztve. 1790 után azonban, más vármegyékhez hasonlóan, Gömör vármegye is magyarul vezette jegyző­könyveit, ami a jegyző munkáját fölöttébb megnövelte, mint­hogy a revizióra köteles másolatokat, a helytartótanács 1793 január 4-én kelt rendeletére, továbbra is latin nyelven kellett felterjeszteni 53 és így azokat előbb le kellett fordítani. A vármegye egyéb iratai a jegyzőkönyvekkel körülbelül egy időben kezdődnek. Nagy számban maradt fenn irat a XVII. századból. Ezen iratokat a legújabb időkig is még a Mária Terézia korában készült erős, fiókos szekrényekben, az 1848 utániakat viszont nyilt állványokon, megfelelő jel­zetekkel ellátva, kifogástalan rendben tartották. Az 1616— 1650. évi iratokat tartalmazó fiókok azonban, úgy látszik, nedves fallal érintkeztek, mert az ezekben őrzött iratok túl­nyomó része a nedvességtől elmállott, elrongyolódott és úgy­szólván ma már kézbe is alig vehető. 53 O. L. Helytt. o. Polit. Comit., 1793, f. 9., p. 1—17. A jegyző­könyvek közül az első és ötödik a XVI. és XVII. századbeli Örökös ván­dorlás és tarsolyban bordózás nyomait viseli magán. Az első és utolsó lapjai gyűrődtek, rongyosak és nehezen olvashatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom