Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.

18 DR. FEKETE NAGY ANTAL országi elem annál szívósabban ragaszkodott a földhöz, még az eladó birtokokat is igyekezett magához váltani. Többnyire nem a nagyvagyonú, anyagiakkal rendelkező nemesség szerez az Alföldön birtokokat, hanem a sokszor ismeretlen eredetű kisnemesség jut aránylag nagy területek birtokába. Sokszor nagy kölcsönre és merész kockázatra van felépítve ez a birtokszerző politika, mely kellő gazdasági érzék esetén bőven meghozza a maga gyümölcsét. Az új. birtokossággal új arisztokrácia keletkezik, amelynek törekvéseit, munkásságát, gazdasági és hivatali érdemeit magas kitüntetésekkel jutalmazzák az uralkodók. Itt elég legyen csak az Aczél-, Grassalkovich-, Jankovich-, Koller-, Paluskar Száraz- és Vajay-családok gyors gazdasági és hivatali emelkedésére utalnunk.

3 Ha az armalista nemesség a birtokszerzéshez szükséges anyagiakkal nem rendelkezett, házassága révén szerzett magának új hazát a felszabadult területeken. Oly nagyszámú nemesség vándorol le a XVIII. század elején az Alföldre,, hogy a hódoltság alatt kialakult parasztvármegye, a hódoltságnak ez a tipikus szervezete, gyorsan eltűnik, sőt itt-ott még kúriális helységek is keletkeznek, mint Heves-KülsőSzolnok vármegye déli részén Csépa és a még délibb Báos megyében Nemesmilitics. Az ország északibb megyéiből az. Alföldre tóduló nemesség nem hiányzik az úrbéri telkesek soraiból sem, ahol a nagyobb vagyonit jobbágy családokba benősülve ós birtokhoz jutva, lassanként magukhoz ragadják a parasztvárosok és községek irányítását. A hódoltsági területre levándorolt és ott birtokot szerzo nemesség életrevalósága és szorgalma nemcsak a birtok megszerzésében, hanem annak megtartásában domborodik ki. Az addig javarészben állatgazdálkodásra használt földek feltörése, a hódoltság alatt megritkult lakosság számának telepítés által történt növelése, a birtokszerzóshez kölcsönvett tőkének aránylag gyors visszafizetése és a jövedelmek tervszerű gyarapítása mutatják azt az erőkifejtést, amit az egyes tulajdonosok birtokaik felvirágoztatására fordítottak. Politikai és gazdaságtörténeti anyagot nagyobb számban megőrző levéltáraink e két vonatkozáson kívül az úriszéki jegyzőkönyvek, az úrbéres községek és egyes jobbágyok beadványai kapcsán becses adatokat szolgáltatnak a jobbágyság sokat vitatott helyzetére. Teljes megvilágításba helyezik a földesúrral csak a községen keresztül úrbéri viszonyban i 3 V. 8.: Szekfű: Magyar történet, VI. k., 177—182. 11.