Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok
KÁROLYI ÁRPÁD A LEVÉLTÁRNOK 197 zik, hogy az iratoknak a különböző levéltárakba való tartozása mily külső ismérvek alapján határozható meg s végül, hogy az egyes levéltárak töredékei mely osztályokban őriztetnek. Ez a vállalkozás kezdettől fogva egy általános, a levéltár összes állagait felölelő leltár kiadásának tervével volt egybekötve; e munka elvégzését Károlyi a, levéltár olyan kötelességének tekintette, amelyet már jóval korábban kellett volna teljesítenie. A levéltárnokok bruxellesi kongresszusának egy másik határozata, amely az Állami Levéltár s más nagy levéltárak leltárainak közzétételét kívánta, 84 alkalmat adott arra, hogy tervéhez felettes hatóságának hozzájárulását és a szükséges anyagi fedezetet megszerezze. Azonban ez alkalommal is bölcs mérsékletet tanúsított: 1910 december 10-én ós 1913 március 18-án kelt 85 javaslataiban kijelentette, hogy pontos, darab szerinti leltárak (eltekintve a kézirat! osztály leltárától) egyelőre nem tehetők közzé, mivel a rendezési munka kellőképen még nem haladt előre és .szintúgy, mint időelőttít, elhárította az Állami Levéltár által kiadandó forráskiadványoknak, ugyancsak a bruxellesi határozatok kapcsán, kezdeményezett tervét is. Ezzel szemben javaslatot tett, hogy az akkori beosztás szerint egy, az összes állagokról szóló, általános áttekintés tétessék közzé. Ebbe az átnézetbe felveendő volt az iratok provenienciája is, amennyiben ez az előmunkálatok akkori állása alapján meg volt határozható. Ennek az általános áttekintésnek, az úgynevezett „Kleiner Archivführer"-nek elkészítése után a különböző levéltári provenienciák rendszeres kivizsgálása volt megkezdendő. E kutatásoknak az volt a főrendeltetése, hogy az irodai rendtartások, az irattári segédkönyvek, az előadók kezeírása, az irodai feljegyzések s az iratok egyéb külső és belső ismertetőjegyei alapján a különböző hatóságok eleven ügymenetéből keletkező egyes levéltárak szerkezetét megállapítsák. 86 Ezek a vizsgálatok is közzé lettek volna teendők és pedig önálló monográfiákban. A külügyminisztérium 1912 november 25-én ós 1913 április 2-án kelt rendeleteivel jóváhagyta Károlyi javaslatait s egyúttal „legélénkebb megelégedéssel" vette tudomásul „azt a sikeres buzgalmat, amelylyel az Állami Levéltár tisztviselőkara a levéltárban őrzött gazdag kincsek leltározását odaadóan végzi és különös örömmel" állapította meg, hogy Károlyi „mennyi szakértelemmel irányítja ezeket a tudomány hasznára váló munkálatokat." 84 Cuvelier-Stainer i. h. 628., 632. 1. 85 V. A. 938/1910. és 401/1913. : 86 Bittner i. h. 191. 1.