Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok
184 BITTNER LAJOS előre nem váltotta be e sokat ígérő kezdetnek reményeit, mivel az „Institut für österreichische Geschiehtsforschung"nak 48 1854-ben történt megszervezése az »Állami Levéltár igazgatóinak érdeklődését még nem kötötte le elegendő mértékben. Az akkori igazgató, lovag Erb Ferenc (1849—1868) 49 jó közigazgatási tisztviselő volt, aki kétségtelenül érdemeket szerzett azzal, hogy nagy terjedelmű iratanyag beszállításával a levéltárt gyarapította, új férőhellyel bővítette s igazgatását tökéletesítette, azonban az intézmény tudományos feladataival szemben kévés érzéke volt. Utóda Arneth Alfréd, a levéltár anyagának tudományos feltárása terén ugyan sokat tett, de mint jogász s mint akinek inkább a történetíráshoz, mint a történetkutatáshoz volt érzéke, a történelmi segédtudományokban való rendszeres és módszeres kiképzést nem valami sokra becsülte. 50 Ennek rovására Írandó, hogy a levéltár és az „Institut" között szerves kapcsolat nem jött létre és hogy az „Institut" néhány neveltje mellett kellő előképzettséggel nem rendelkező pályázókat is figyelembe vettek. Az Arneth igazgatósága idején kinevezett 15 fogalmazótisztviselő közül mindössze heten végezték az „Institut" tanfolyamát. Közéjük tartozott, mint fentebb már említettük, Károlyi, is. Az akkor tíz fogalmazó-tisztviselőből és két irodatisztből álló tisztviselői karban Károlyi belépésekor (1877) Sehr auf Kár oly ban és Paukert Jánosban 51 csak két „Institut"-beli kartársra talált. A következő évtizedek azonban javulást hoztak e tekintetben, 52 kivált, amikor Winternek 1898-ban sikerült elérnie, hogy a külügyminisztérium az ő javaslata 53 alapján. kiadott fölvételi szabályzatban az „Institut" növendékei és az országos levéltári fogalmazói vizsgával rendelkező magyar pályázók számira bizonyos előnyödet biztosítson. Károlyi igazgatósága idején az akkor 21, időnként 22 főből álló fogalmazói-kar körülbelül két harmadának ^roár ilyen képesítése volt. Korántsem akarjuk azt mondani 48 Lásd a 2. jegyzetet. * 9 .V. ö. Arneth: Aus meineín Leben. IL k. 234. 1.; Erben, W:: Theodor von Sickel. München und Berlin, 1926. 252., 260. 1,. i •!-;. /í° V. ö. Voltelini, Hans: Gustav Winter. Aus deutschen Gauen, 4. k. 103. 1. 51 Lásd a 19. és 20. jegyzetet. . ' u/r, 52 Az 1884. évi magyar delegáció is szakszerűen képzett tisztviselők kinevezését kívánta. Reinóhl i. h. 222. 1. . -53 ^i n ter. javaslata bizonyos változtatásokkal az osztrák Archivrat 1895 jún. 18-án hozott határozata alapján-készült. Lásd Mitteilungen deí" drittea (Archiv^.) Sektion dér: Zentralkommission für Kunst- und historische Denkmale. IV. 2. 337., 388, 390.. L •; .,. '-_' <*•&>.
