Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok
174 BITTNER LAJOS tudásra, melyet hivatali működése folyamán kialakított, itt kötött egy életre szóló barátságot Paukert Jánossal, Mühlbacher Engelberttel, Ottenthal Emillel, Uhlirz Károllyal,. Wickhoff Ferenccel ós sok mással. Az az „emberileg nemess a tudomány szempontjából termékenyítő viszony", amelyaz Institut tagjait egymáshoz fűzte, 3 olyan szellemi kapcsolatokat és kölcsönhatásokat teremtett, amelyek az intézet legtöbb eredményt elért tanítványainak — akik közé Károlyi is sorolandó — fejlődéséhez szorosan hozzátartoztak. Hasonló hatással volt Károlyira 1877 július 9-én történt alkalmazása a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltárban. 4 Ez a külügyminisztérium alá rendelt levéltár az 1867-L kiegyezés értelmében közös osztrák-magyar intézménnyé vált s mind nagyobb számmal fogott össze osztrák és magyar tisztviselőket a közös munkára. Már Károlyi előtt is szolgáltak volt egyes magyar tisztviselők a levéltárban, így Gévay Antal (1841—1845) 5 és Göszy Gusztáv (1860—1864), ő volt azonban a levéltár első olyan tisztviselője, akinek osztály részül jutott, hogy itt huzamosan és hosszú évekig tevékenykedhessék. Felvételénél, amint ezt a levéltár akkori igazgatója, Arneth Alfréd, 6 1877 június 23-i felterjesztésében". (V. A. 146/1877) kifejtette, „alapos jogi és történelmi képzettsége és számos magyar levéltárban, az Udv. Kamarai,.. valamint a Házi, Udv. és Állami Levéltárban folytatott kutatásai révén a levéltári szolgálatban szerzett jártassága mellett" döntő súllyal esett latba az a körülmény, hogy „magyar volt az anyanyelve, s a levéltárnak a magyar ügyiratoknak számottevő állaga mellett nem volt egy tisztviselője sem, aki ezt a számunkra annyira szükséges nyelvet valamelyest értené". Rövidesen kitűnt, hogy Károlyi kinevezése valóban. az idők követelménye volt. Ugyanis alig egy félesztendőver utóbb 1877 decemberében, majd újólag 1878-ban a magyar 3 Ottenthal E. előszava a „Verzeichniss der Mitglieder des östem. Institut für Geschichtsforschung 1854— 1924."-hez. Graz, 1924. 1. 1. 4 A külügyminisztérium rendelete 1877 július 5-ről s a levéltárigazgatóságának jelentése július 9-ről (Verwaltungsakten des Archivs, — 'a továbbiakban „V. A." jelzéssel idézve, — 161., 162. sz.) Az itt s a következőkben elmondottakhoz igen hasznosan értékesíthettem a levéltártisztviselőinek az „Archivführer" (V. ö. Archivalische Zeitschrift, N. F._ 35. köt. 190. 1.) számára Huter Ferenc által összeállított életrajzait * felhasználtam a levéltárnak ugyanezen kiadvány számára általam összeállított, kéziratban meglévő történetét is. 5 Wurzbach, K.: Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich. 5. k. 164. 1. 6 V. ö. Schütter Hans megemlékezését: Allgemeine deutsche Bio-* graphie, 46. k. 45—51. 1.