Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Vegyes közlemények - Jelentés az Országos Levéltár 1932. évi állapotáról és működéséről / 169–172. o.
170 VEGYES KÖZLEMÉNYEK Mint díjtalan gyakornok 1881 július 1-én lépett az akkor még alig néhány éves múltra visszanéző Országos Levéltár szolgálatába s az Óvári Lipót, akkori orsz. allevóltárnok vezetése alatt éppen szervezés alatt álló diplomatikai osztályba nyert beosztást, ahol három évtizeden át buzgó, maradandó értékű tevékenységet fejtett ki előbb az úgynevezett diplomatikai levéltár felállításával, majd ennek bevégezte után a középkori oklevelek regesztázásával kapcsolatban, amelynek az oklevél legapróbb adataira is kiterjedő rendszerét ő dolgozta ki. A regesztázáson kívül különösen — mint a középkori Magyarország helyrajzának legkitűnőbb ismerője — az Országos Községi Törzskönyvbizottság kebelében a helynévmegállapításoknál teljesített nagy munkásságot. Több, mint harminc évi szolgálat után 1912 márciusában került az intézet élére az Országos Levéltárnak akkor meginduló építkezésével kapcsolatban, amelyet személyes összeköttetéseinek ós a megfelelő alkalomnak szerencsés felhasználásával, évtizedeken át folyt sikertelen kísérletek után neki sikerült gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök és belügyminiszter támogatásával megvalósuláshoz juttatni. Ugyanő volt az, aki a háborús nehézségek miatt teljesen el sem készült s idegen célokra igénybe vett új levéltári épületet sok nehézség után eredeti rendeltetésének visszaszerezte s megnyerve miniszterének, gróf Klebelsberg Kuno fentebb már méltatott, megbecsülhetetlen értékű érdeklődését ós támogatását, az új levéltárnak raktári vasállványokkal, bútorzattal és egyéb felszereléssel való berendezését, sőt művészi kiképzését is biztosította. Az ő buzgólkodásának köszönhető az is, hogy 1923-ban „Levéltári Közlemények" címmel az Országos Levéltár szakfolyóiratot indíthatott meg s ezzel mód nyílott egyrészt a levéltárak anyagának ismertetésére, másrészt levéltári szakkérdéseknek tudományos tárgyalására. Mindezek mellett külön is meg kell emlékeznünk arról az adminisztrációs munkásságról, melyet dr. Csánki Dezső két évtizedet meghaladó időn át, mint az Országos Levéltárvezetője a legnehezebb körülmények között teljesített s melyhez két ízben két-két éven át az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöki tisztével összekötött, nagy körültekintést és tapintatot igénylő feladatok is járultak. Nyugalomba vonulásával hosszú, érdemekben és eredményekben gazdag hivatali pálya nyert befejezést. *
