Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Ismertetések - Pleidell Ambrus: Minerva-Handbücher. Ergänzungen zu „Minerva”, Jahrbuch der gelehrten Welt. 2. Abt.: Die Archive. Bd. 1. Lief. 1. Aachen-Füssen. Berlin und Leipzig, 1931. / 162–163. o.
ISMERTETÉSEK 163 menyekről, hogy az a tudományos igényeket kielégíthette volna. Az egyes tudományos intézeteknek és szervezetüknek bővebb tárgyalása és leírása azonban nagyon felduzzasztottá volna a már úgyis három vaskos kötetre növekedett kézikönyvet s ezért a kiadó —- nagyon helyesen — úgy kívánta a hiányokat pótolni, hogy az egyes tudományos intézetekről külön sorozatokat bocsájt ki. Ezek a kötetek fogják tartalmazni a tudományos intézmények, levéltárak, könyvtárak, múzeumok stb. történetének és szervezetének rövid leírását s általában mindazokat a rájuk vonatkozó adatokat, amelyek időszaki változásnak nincsenek kitéve, míg maga az évkönyv' a tudományos intézeteknek csak változó és személyi adatait fogja közölni. Az új vállalkozás 1928-ban a könyvtárak sorozatával indult meg. Ezt követte a második, levéltárakról szóló sorozat, amelynek első kötete Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németalföld, Norvégia, Ausztria, Svédország és Svájc levéltárait foglalja magában, még pedig úgy, hogy nemcsak a hatósági és egyházi levéltárak vannak itt a helységek betűrendjében ismertetve, hanem mindazok a családi levéltárak is, amelyekben történeti szempontból figyelembe vehető iratanyag őriztetik. Ügy, hogy ha ez a munka befejezést nyer, rendkívül hasznos kalauznak fog bizonyulni az egész művelt világ szerteszét fekvő levéltárai között. Az egyes levéltárakról különben rövid általános tájékoztatót adnak a közlemények, a levéltárak helyét, tulajdonosát és a tisztviselők képzettségét illetőleg, azután a levéltári anyag áttekinthető leírása, a kutatási feltételek ismertetése, a levéltár története és végül a reá vonatkozó irodalom felsorolása következik, — nagyjában úgy, mint az a nemrég megjelent Magyar Minervában is látható. Anélkül, hogy a munkából levonható tanulságokra bővebben kitérnénk, mindössze a kutatók rendelkezésére álló és gondozott családi levéltárak nagy számára akarunk itt rámutatni, főleg azért, mert ez a mi viszonyaink mellett eléggé feltűnő. Nálunk ugyanis — amint az általában ismeretes — a családi levéltárak túlnyomó része gondozatlan; de úgyszólván hozzáférhetetlenek nálunk tudományos kutatók számára a rendezett ós szakképzett levéltárnok által kezelt magánlevéltárak is, mintha azok nem is a mindnyájunkat érdeklő magyar múlt emlékeit, hanem családi titkokat őriznének- PLEIDELL AMBRUS. 11*