Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Dőry Ferenc: Dr. Csánki Dezső / 1–15. o.
DR. CSÁNKI DEZSŐ 13 leányát veszítette el életük virágkorában; első neje harmincötévi boldog házasság után hirtelen dőlt ki oldala mellől e mindezek mellett ott volt saját, kínzó idegbaja, melytől teljesen sohasem tudott megszabadulni. Damokles-kardként állandóan feje felett függött a visszaesés veszedelme ós óvatosságra intette, melyet beteges képzelődéssel gyakran a túlságig fokozott. Idegességéből magyarázható meg túlzott érzékenysége is, mely gyakran alaptalanul is megsértődött. Ilyenkor szelíd alaptermészete ellenére sem tudott kellően uralkodni indulatai felett, de ha belátta tévedését, nem vonakodott alantasaitól sem bocsánatot kérni. A beteg testben azonban nagy akaraterő lakott. Csak ez képesítette arra, hogy a súlyos megpróbáltatásokat elcsüggedés nélkül kiállhassa s jórészt ennek köszönhette úgy a tudományos, mint a hivatali életben való tüneményes pályafutását. Joggal elmondhatni, hogy mindkét téren elérte szinte a maximumát annak, amit csak elérhetett. Az ország legelső tudományos testületének, a Magyar Tudományos Akadémiának 1891-ben, tehát aránylag fiatalon, levelező, 1900-ban rendes, 1915-ben egyúttal igazgatósági tagja, 1919-ben a II. osztály elnöke s 1931-ben az egész Akadémiának másodelnöke lett. Emellett 1910-től 1932-ig első alelnöke volt a Magyar Történelmi, s több éven át a Magyar Néprajzi és a Földrajzi Társulatnak is. Munkájával elnyerte «gy évben az Akadémia nagy jutalmát s egyike volt azoknak, kiket tudományos érdemeikért Magyarország kormányzója az újonnan alapított Corvin-koszorúval feldíszített. A hivatali pályán pedig nemcsak a IV. fizetési osztályt érte el, hanem 1924-ben megkapta az államtitkári címet is. IV. Károly király koronázása után a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki, Magyarország kormányzója pedig a II. osztályú érdemkeresztet adományozta neki a csillaggal együtt. Mint a Gyüjteményegyetem képviselője, egészen nyugdíjaztatásáig tagja volt a magyar felsőháznak is. Ami Csánki Dezsőt, mint levéltárnokot illeti, habár a történettudós őbenne is túlsúlyban volt a levéltárnok felett, mégsem esett abba a hibába, mint nagynevű elődje, dr. Pau-