Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Dőry Ferenc: Dr. Csánki Dezső / 1–15. o.

s DÖRY FEREííC Az építkezés megindítása azonban rendkívüli munkatöbbletet is jelentett az Országos Levéltárra nézve, nemcsak annyiban, hogy természetszerűleg reá hárult az épületterveknek szakszempontból való megbírálása s a belső berendezésnek és felszerelésnek az építész közreműködésével való megtervezése, hanem főleg azért, mivel a levéltár egész iratanyagát, mely addig a rendelkezésre álló férőhelyhez képest a legváltozatosabb nagyságú kötegekben, ládákban és fiókokban volt elhelyezve, az új épületbe tervezett egységes állványok teljes kihasználhatása végett megfelelő nagyságú kötegekre kellett átcsomózni s a költözködés gyors és zavartalan lebonyolíthatása végett minden egyes csomót ós kötetet megszámozni és helyüket erre a célra készített tervrajzokon pontosan meghatározni. Mindezeknek a munkáknak a folyó ügyek intézése mellett való vezetése nagy körültekintést és agilitást kívánt s ez a körülmény szolgált indokul arra, hogy a kormány az Országos Levéltárnak egyébként érdemes főnökét,, tasnádü Nagy Gyulát 1912 március havában szabadságolva,. a vezetést Csánki kezébe tette le. Ezzel a megbízatással, melyet a következő év április 4-én Csánkinak miniszteri osztálytanácsosi címmel országos főlevéltárnokká való kinevezése követett, az intézmény történetének új, az előzőknél sokkal fontosabb és értékesebb korszaka kezdődött. A Levéltár személyzete az új főnök irányítása mellett nagy lelkesedéssel állott munkába, hogy az átköltözést, mely 1916-ra volt tervezve, előkészítse, s minden a legjobb csapáson haladt, midőn kitört a világháború és bekövetkeztek a nehéz évek, melyek a legnagyobb mértékben próbára tettqk a Levéltár főnökének lelkierejét és kitartását. A személyzet több tagja mindjárt a háború elején hadbavonult; másokat azonban sikerült Csánkinak ideiglenesen felmentetni, úgyhogy a megkezdett munkák folyamában: nem állott ugyan be szakadás, az építkezés ügye azonban részint a munkások bevonulása, részint bizonyos építési anyagok hiánya következtében csak lassan haladt előre, sőt később teljesen meg is akadt. 1918 elején pedig elkövette a kormány azt a hibát, hogy a félig kész épületet az úgy^