Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : hetedik közlemény / 92–123. o.
94 DR. MÁLYUSZ ELEMÉR János, Bereck fiai: Lukács, Simon, János nevében a Kozonch falu területén fekvő Polachno villa-ban három jobbágy telket, amelyekben most Beáké, Kozma ós András kerékgyártó özvegye lakik, továbbá „quandam clausuram ipsorum in fluvia Lonya vocato habitam Sabenschycha nuncupatam" a Garygh-i egyházban levő Szent Ilona-oltárnak, ül. a pálos-kolostornak adományozzák, kötelezvén magukat, hogy a birtokra vonatkozó okleveleiket szükség esetén „intra vei extra iudicium" a pálosok érdekében felmutatják; az erdőt pedig a három telken lakó jobbágyok éppen úgy használhatják, mint saját jobbágyaik. Hártyán, világoskék selyemről függő pecsétje hiányzik. — Garig. fasc. 3. ad nr. 15., Dl. 35,327 jelzet alatt ugyanezen oklevél egykorú egyszerit másolata. 63. DL 35.331. (Garig. fasc. 3. nr. 16.) 1405 július 29. Gerzenche. Peech-i Pál, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja, a vránai perjelség kormányzója elismervén a Garygh-i pálosok azon kiváltságát, hogy birtokaik után nyestbőr-adót nem tartoznak fizetni, meghagyja a marturina-beszedőknek, hogy a kolostor falvait ne vessék dica alá s a jobbágyokat se bántsák. Amikor ugyanis „exactores marturinarum nosttarum possessiones monasterii ecclesie beaté virginis heremitarum de Garygh more et adinstar ceterarum possessionum huius íegni nobilium dicatas exigere voluissent", Jakab prior a conprovincialis nemesek s szomszédok tanúskodásával igazolta, hogy birtokaik az adótól mindenkor mentesek voltak. Hártyán, szürke sodrott fonálról függő pecsétje hiányzik. 64. Dl. 35.332. (Garig. fasc. 3. nr. 17.) 1405 július 29. Gersenche. Peech-i Pál s Ezdeghe-i Byssenus Pál, Dalmácia, Horvátország s Szlavónia bánjai, a vránai perjelség kormányzói Jakab prior kérésére elismervén, hogy a Garygh-i pálosok birtokaik után nyestbőr-adót sohasem fizettek, meghagyják a marturina-beszedőknek, hogy a kolostor falvait ne vessék dica alá s a jobbágyokat se bántsák. Az oklevél „sub pendenti nostro sigillo maiori autentico utrorumque nostrorum nomina circumferencialiter et signa in sculptura continente" adatott ki. Hártyán, sárga selyemről függő nagy, kopott pecséttel.
