Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Tolna vármegye levéltára / 67–91. o.

76 DR. FÖGLEIN ANTAL vármegye legészakibb csücskében, és így sokuknak otthonától távol, a maga egj^szerű falusi házaival nemcsak hogy kényelmet, de még tűrhető elhelyezkedést sem biztosított. A vármegye 1774 január 10-i közgyűlésén tehát úgy döntött, hogy megfelelőbb központot keres magának, lehetőleg a vármegye közepén és ott építi fel a székházát. E szándékát bejelentette a Helytartótanácsnak.

44 Az 1778 november 7-i restaurációján újból és egyhangúlag kimondta, hogy új székházat akar szerezni. Legalkalmasabbnak e célra a szekszárdi várat találta, amelyre a tanulmányi alapnak, mint földesúrnak, úgysem volt szüksége. De ez nem volt hajlandó a várat átengedni és a vármegye felszólíttatott, hogy más helységet szemeljen ki központnak. A vármegye 1780 január 17-i feliratában Szekszárdhoz ragaszkodott, amely fekvésénél, egészséges vidékénél, jó vizénél fogva a legalkalmasabb központ és a tisztviselők s az ügyes-bajos felek részére egyenlőképen és könnyen megközelíthető. Mindenki szálláshoz juthat benne, könnyen élelmezheti magát és itt szerezhető be legkönnyebben a szükséges építőanyag. Addig is,, amíg az engedély megjönne, a levéltár részére engedjen át a tanulmányi alap az urasági házban egy szobát. Ugyanezen év május 19-én az épület tervét is bemutatta a vármegye.

4

" Legfelsőbb helyen nem tettek most már többé nehézséget ós a vármegye 1782 január 24-én, szerződéssel megszerezte a tanulmányi alaptól az ú. n. urasági házat,, amely szűk udvarával a plébániatemplom közelében egy dombon állott és dél felől a kocsiutat érinté. Itt rendezkedett be a vármegye és ez lett az új székháza. 1783-ban már teljesen ideköltözött a központi tisztség, mert ebben az évben már elárverezték a használhatatlanná vált simontornyai házat.

48 A szekszárdi épület, közepén kiszökő résszel, emeletes és háromszárnyú volt, 12 ablakkal az utcára. Az udvar felől az épületen végig folyosó vezetett. A levéltár, a középső rész földszintjére került és egy keskeny, hosszú szobából állott. Egyes tisztviselőknek már lakás is jutott az épületben. Így első sorban a főjegyzőnek, akinek a lakása közvetlenül a gondjaira bízott levéltár mellett jelöltetett ki. Néhány év múlva a II. József alkotmányellenes rendszere alatt megnövekedett hivatalok, az elkülönített politikai vármegye és alsófokú bíróság megfelelő elhelyezése végett szükségessé 44 U. o. Miscellan. fasc. 63. No. 336. 45 U. o. Ref. Batthány. No. 8. 48 U. o. Polit. Cott. 1784. f. 184.