Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: Magyar levéltári terminológia / 1–11. o.

MAGYAR LEVÉLTÁRI TERMINOLÓGIA 5 bár nem szükségképen, az iratok használatát megkönnyítő eszközöket, vagyis segédkönyveket is tartalmaznak. A levéltár szorosabb értelemben vett, szükségképeni tartalma, vagyis az iratok a levéltárt létrehozó tényezőhöz viszonyítva, azaz tisztán levéltári szempontból tekintve, háromféle természetűek.

8 I. A levéltárt létrehozó tényezőhöz bárhonnan közvetlenül intézett és beérkezett iratok. Ezeket a német kifejezés mintájára — a hozzájuk esetleg tartozó mellékletekkel együtt -— beérkezett iratoknak (exhibita — Einlauf) lehetne nevezni. II. A levéltárt létrehozó tényező által másokhoz intézett iratainak eredeti szövegezései, vagyis a fogalmazványok (conceptus — Konzept). III. Azok az iratok, amelyek csupán azért keletkeztek, hogy a levéltárt létrehozó működés folyamatosságát és sikerességét előmozdítsák ós biztosítsák, és ebből, következőleg sem az L, sem a II. alattiak közé nem tartoznak. Latin vagy német összefoglaló elnevezésük nincs, természetük szerint leginkább belső ügyviteli iratoknak nevezhetők. A hazai levéltárakban — beleértve a központi hatóságok levéltárait is — körülbelül a XVIII. század második felétől szinte a legújabb időkig, a legjobb szándékból fakadó, ú. n. rendezések történtek. Mivel ezek a — mai levéltári felfogás szerint — kevés kivétellel erőszakos ós káros változtatásoknak minősített rendezések a levéltár anyagának eredeti állapotát egészben vagy részben megváltoztatták, sok esetben egyáltalában nem, vagy csak nehezen lehet az anyageredeti rendszerét felismerni. Mégis, amennyire ezt a mai ismereteink alapján meg lehet ítélni, bátran állítható, hogy a hazai levéltárak rendszere egészen a XVIII. század második feléig az iratoknak fent előadott különféleségén, azaz tartalmuktól elvonatkoztatott természetén alapult. Ez a reginek mondható rendszer — különösen a hatósági levéltárakat tartva szem előtt — a következőképen vázolható: 8 Az iratoknak szokásos egyéb osztályozásai (oklevél, ügyirat, kézirat — eredeti, másolat —, irat, könyv) e helyen figyelmen kívül hagyhatók, mivel azoknál nem a fentemlített szempont irányadó.