Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.
A THURZÓ-CSALÁD LEVÉLTÁRA 57 Richnóhoz tartozó helységek elöljáróihoz, részint más birtokok officiálisaihoz írja őket a legkülönbözőbb ügyekben. Az egyes birtokok kezelő személyzetének egymásközti levelezésében már a XVI. század közepe óta sok a magyar levél. A fasciculus egykorú másolatban maradt vallásügyi iratai Rudolf, majd Mátyás által az osztrák, cseh és morva rendekkel folytatott közjogi és vallásügyi tárgyalások fontosabb momentumait örökítették meg 1608—1611 között. 12. fasciculus. Az egész fasciculus számadásokból áll. Figyelmet érdemelnek a „diaetarium"-ok, a konyhamester kimutatásai arról, hogy mennyi ment el az úr, az úrnő és a família élelmezésére. A fogyasztott ételek étidő szerint vannak felsorolva, fel van tüntetve azok ára is. Külön vannak feljegyezve az úr, az úrnő és és a familiárisok egyes rétegeinek, a nemes úrfiaknak, a belső szolgáknak, a provizornak és a muzsikusoknak stb. asztala. Egy ilyen étrend maradt ránk 1603 január hónapról Hidas Jánostól, az ugyanebben az évben Hofmann János által készített diaetariumban pedig fel van jegyezve a fogyasztott bor mennyisége és a familiárisoknak a lovaik számára kiszolgáltatott zabadag is. Érdekes következtetések vonhatók több tekintetben a Báthory Andrásné Thurzó Annának és Thurzó Szaniszlóné Listhius Anna Rozinának commissioiról készült kimutatásokból és elszámolásokból. 1544-ben, illetve 1614-ben napról napra fel vannak bennük írva az úrnők által racionistáiknak adott parancsok és megbízások, ezek végrehajtása és a velük kapcsolatos kiadások. A bajmóci posta elszámolásaiból kitűnik, hogy milyen utakat tettek meg Thurzó György levelei, egy eredeti feljegyzésben pedig Thurzó Mihály temetésére tett előkészületek rendje maradt fenn. 13. fasciculus. Thurzó Szaniszló szolgáinak konvenciói. Egy darab papíron felírva a szolga neve, a szolgálat megnevezése, a szolgálatbalépés napja és az érte járó fizetés, * alatta Thurzó aláírása, ezután következik a már teljesített kifizetések feljegyzése. Mellettük található néhány eskü és reverzális. Nyelvészeti szempontból is igen jelentősek a különböző tárgyi jegyzékek, ingó ságleltárak, pénz jegyzékek, értéktárgyak lajstromai, részben a XVI. századból. Van közöttük magyar is. 1619-ből a bajmóci vár inventariumaban meg van pontosan jelölve, hogy az egyes szobákban ki lakott és másokat mire használtak. Szepesváráról egy ilyen leltár 1626ból maradt ránk.