Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

54 DR. ILA BÄLINT Bakó Ferenc, Balásffy Tamás pécsi püspök, Bethlen Gábor, Bosnyák Tamás füleki kapitány, Bossányi Baltazár, Dallos Miklós váci püspök, Ekker Lukács, a haditanács, Hoffmann György, Veglai Horváth Gáspár, Litassy István, Meggau Lénárt, Nagyszombat város, Ordódy Gáspár, Pozsony város és megye, Rákóczy György, Szegedy Gáspár, Szirmai Tódor, Szunyogh Gáspár. A Thurzó-familia tagjainak leveleiben sok adat található a familiárisok köz- és magánjogi helyzetére és általában magyar közjogunkra. Orvostörténeti szempontból igen értékesek Gremelus Márton nagyszombati orvosnak Thurzóhoz írt levelei, amelyekben orvosságot ajánl neki és nem egy esetben a levélben a recept is le van írva. Később Gremelust Thurzó hü szolgálataiért a pozsonymegyei Szentábrahámban a Dudvágon egy malommal ajándékozta meg (15. fasc). Található itt végül 1623-ból egy érdekes névtelen kémjelentés Bethlen Gábor táborából. 8. fasciculus. E fasciculus tartalmazza a Thurzó-levéltár legrégibb anyagát: Thurzó Elek királyi helytartóhoz és Thurzó Ferenc kamarai elnökhöz intézett leveleket, Főleg ez utóbbiak értékesek a kamarai igazgatás szempontjából, t. i. nagy részükben a kamara tisztviselői tájékoztatják a távollevő elnököt a folyó ügyekről, tanácsot kérnek. Ilyenek pl. Pesthy Ferenc levelei. De vannak azután másoktól is, pl. Losonczy Istvántól, Bártfától, privilégiumai tárgyában, az egri várőrségtől, Choron Andrástól stb. Thurzó Elekhez írnak többek között Batthyány Boldizsár, Joó János, Jurisics Miklós, Melith János, Oláh Miklós. A XVI. századi Thurzófamiliára jelentősek az említett két Thurzót szolgáló familiárisok levelei, amelyekből kiviláglik, hogy az TJjfalussy, a Zsámbokréthy, a Pogrányi, a Lehotkay stb. családok mind a Thurzók familiájához tartoztak. Tulajdonképen meg lehet e levelek alapján vonni azt a határt, amelyen belül lakó jelentősebb nemesek mind a Thurzók szolgálatában állottak. Több ezek közül a család kihaltáig kitart mellettük, így a Pogrányiak, Posgayak. Magyar nyelvünkre, a magyar családi életre és a magyar főúri asszonyaink életére és gondolkodásvilágára vetnek éles fényt az 1560—1567 között Thurzó Erzsébethez írt magyarnyelvű levelek. Megtudjuk ezekből, milyen volt e korban a főúri asszonyok családi élete, kikből állott környezetük ós milyen volt ezek helyzete. Mivel igen sok tárgyi szó van bennük, a nyelvész is haszonnal forgathatja őket. Néhány nevesebb levélíró: Felsőlendvai Széchy Margit, Archo Pirrhus neje, Patócsy Zsófia, Bebek György neje, Ungnad Anna Má-