Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.
50 DR. ILA BÁLINT féle kötelezvények adósságokról; Bohemicale: a cseh ügyekre vonatkozó anyag; Tricesimale: harmincadügyeJc. Végül kiemeljük a 31—32. fasciculusokban levő, Európa csaknem minden részéből írt újságokat. Rendesen név nélkül írt jelentések az európai politikai, hadi és vallásügyi eseményekről. b) Irregesztrált rész. Míg a regesztrált részben mind Thurzó Györggyel, az 5 hivatali működésével összefüggésben levő iratok vannak, addig itt, a 2. fasciculus kivételével, az iratok mind a szepesi ágra, főleg pedig Thurzó Szaniszlóra, az ő összeköttetéseire, politikai és közpályájára vonatkoznak. Az anyagot nagy részben missilisek alkotják, aránylag kevés a királyi mandátum és az udvari hivatalokkal való levelezés. 1. fasciculus. Anyaga 1600—1610 között kelt, főleg missilisek Thurzó Szaniszlóhoz. Sok közöttük a családi levelezés, Thurzó György és Szaniszló testvérei, Miklós és Kristóf levelei, a többi levélírók között ilyen neveket találunk: Althan Rudolf esztergomi főkapitány, Apponyi Pál, Csillagbég, Czoborok, Dengeleghy Mihály, Dersffy Ferenc, Dőczyak,. Forgáchok, Homonnay Bálint, Lépes Bálint, Listhius János, Rédey Ferenc, Szerdahelyi Ferenc, Szuhay István, Zrínyi Miklós stb., stb. E levelek nagy köztörténeti becse abban áll, hogy íróik, mint a kor szereplő politikai és katonai egyéniségei, foglalkoznak bennük a napi eseményekkel, amelyeknek legtöbbször ők maguk is résztvevői voltak, így közlik egymással legújabb híreiket, hozzáfűzik mindjárt megjegyzéseiket, nézeteiket és következtetéseiket. Ha a külföldi eseményekből megtudnak valamit, azt is mindig leírják ezekben a levelekben. De nem kisebb értékűek részben köztörténeti, részben a birtokkezelés és a gazdálkodás tekintetében azok a levelek, amelyeket Thurzó familiárisai és officiálisai küldtek urukhoz. Sok leírás található bennük Bocskay harcairól, a hajdúk és a német zsoldosok garázdálkodásairól. Köztudomású, hogy Thurzó György a kezdődő ellenreformáció küzdelmeiben mintegy közvetítő szerepet játszott az udvar ós a tartományok rendéi között. Ehhez azonban szükséges volt, hogy a rendek és a király közötti tárgyalások állapotát, az ő álláspontjaikat ismerje. Ezt úgy érte el, hogy e tárgyalásoknak az anyagát irattára számára megszerezte: vagy megküldték neki a rendek másolatban, vagy maga másoltatta le német titkárával, Neser KeresztéllyeL Ez a magyarázata az ebben és a 11. fasciculusban levő, a