Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

A THURZÓ-CSALÁD LEVÉLTÁRA 47 füleki kapitány (67—68. fasc.) levél formájában küldött hadi jelentései. A török-magyar hadviselésre adnak felvilágosítást a hódoltsági török vezéreknek Thurzó Györgyhoz intézett levelei (76—77. fasc). A fogalmazványok között ide tartoznak Thurzónak a királyhoz és a főherceghez küldött jelentései és információi az erdélyi helyzetről, Homonnai terveiről és a hajdúk kalandozásairól, valamint Báthory Zsigmonddal folytatott tárgyalásairól, ide tartozik továbbá Thurzó Györgynek a dunáninneni főkapitányság elfogadását megelőző tárgyalásaira vonatkozó igen értékes iratanyag, amely az egész kérdést Thurzónak itt elfoglalt álláspontjával együtt teljes világításba helyezi. Keltek azután levelek Thurzóhoz hadidolgokban Khlesl kardinálistól, Pázmánytól, Erdődy Tamástól, Enyingi Török Istvántól, Zrinyi Miklóstól stb. Publicum. Az ide tartozó iratok a magyar bel- és külpolitikára, a magyar közjogi életre, a magyar főurak és rendek közjogi küzdelmeire adnak felvilágosításokat. Itt találhatók Thurzó Györgynek és a többi főuraknak Bocskayval, Báthoryval és Bethlennel való béketárgyalásai, a bécsi és a zsitvatoroki béke Thurzótól eredő iratanyaga és Thurzó összes közjogi tárgyalásai a bécsi titkos tanáccsal és annak mindenható fejével, Khlesl bíborossal. Thurzó György véleményei külföldi fejedelmekhez küldött követek instrukciója, különböző közhivatalok, királyi helytartóság, nádorság, kincstárnokság, főkapitányság stb. betöltése ügyében. Mint jellemzőt, kiemeljük azt a tiltakozást, amelyet Thurzó a királynál benyújtott a német Tieffenbach Rudolf újvári főkapitány kinevezése miatt. Miután ismételt protestációja sem vezetett eredményre, a megyékhez irányított leveleiben igazolta magát, hogy ő mindent megtett ez ellen az" alkotmányba ütköző kinevezés ellen, de nem érhetett el semmit, a felelősséget tehát elhárítja magától. A magyar és az osztrák rendek tárgyalásaira vonatkozó levélváltás szintén igen jelentős, nem különben azok a mandátumok, amelyekben a király meghagyja Thurzónak, hogy bizonyos vitás dolgokban intézkedjék ós teremtsen rendet. így a bányavárosokban elszaporodott rablók kiirtása, a dunáninneni főkapitány fellázadt zsoldosainak lecsillapítása stb. ügyében kelt mandátumok. Bethlen híveinek teljes névsorát kapjuk azokból á reverzálisokból, amelyeket a hozzápártoltak 1621-ben Thurzó Imrének, mint Bethlen meghatalmazottjának adtak (30 fasc.). A megyék és a városok életére jellemzők azok a levelek, amelyekben ezek a legkülönbözőbb ügyekben fordulnak Thur-