Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Magyar Könyvszemle, 38. évf. (1931) / 341 - Szabó István: Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichts- und Altertumsvereine, Jg. 79. (1931) / 341–342. o.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Jelentés az Országos Levéltár 1931. évi állapotáról és működéséről. Az Országos Levéltár elhelyezésében, anyagában és felszerelésében az 1931. év folyamán számottevő változás nem történt. Ami az intézet működlését illeti, mindenekelőtt megemlítendő, hogy az 1922. évi XIX. t.-cikk 2. §-a alapján az Országos Magyar Gyüjteményegyetem ügyvezető alelnöki tisztsége 1932 január 1-vel ismét az Országos Levéltár főigazgatójára szállott s ezzel kapcsolatban a Gyűjteményegyetem titkári hivatala is az Országos Levéltárba költözött át. Az állami főbb hatóságok és hivatalok régebbi iratainak az Országos Levéltár által való átvétele az 1931. évben hely hiányában szünetelt. Annak folytán ugyanis, hogy a Hadilevéltárnak az Országos Levéltár épületéből való, 1931-re tervezett kiköltözése ismét elhalasztódott e az ez idő szerint az Országos Levéltár birtokában levő raktárhelyiségek már teljesen megteltek, az Országos Levéltárnak nem áll módjában, hogy az 1922. évi XIX. t.-cikk 9. §-a rendelkezéseinek ebben a részben egyelőre eleget tehessen, amire pedig sürgősen szükség volna, mert egyes ilyen hatóságok és hivatalok irattáraik túlzsúfoltsága miatt régebbi irataikat nem tudják olyan szakszerű elhelyezésben és gondozásban részesíteni, mint azt azok természete ós értéke megkívánná. Nagyobbarányú levéltárrendezésre a tisztviselőkarnak a folyó ügyek intézésével való elfoglaltsága következtében ez évben alig nyílt lehetőség. Ilyen természetű munkát csak dr. Szabó István orsz. allevéltárnok végzett, aki az 1848—49. évi országgyűlés levéltárának a múlt évben megkezdett rendezését fejezte be, továbbá Horváthné dr. Pálfy Ilona orsz. levéltári tiszt, aki Nádasdy Tamás ós Draskovich János nádor, királyi helytartók és Kutassy János királyi helytartó donációs-könyveihez, amelyek névmutatóval nem voltak ellátva, megfelelő mutatókat készített. A levéltári anyag rendezése terén nagyobbjelentőségű kezdeményezést jelentett az, hogy több tisztviselő bevonása-