Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Friedreich Endre: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszerelnök főbenjáró pöre. Írta, az adatokat összegyűjtötte és szerkesztette: Károlyi Árpád. (Magyarország újabbkori történetének forrásai, I.) Budapest, 1931. / 330–334. o.

332 ISMERTETÉSEK század telt el, amikor Friedjung egy sovány, de ismereteink akkori állásához mérten becses kivonatot közölt Leuzendorf hadbíró hivatalos irataiból és új világításba állította be Batthyány tragédiáját.

5 Az összeomlás után lehullottak a bécsi állami levéltárak titkos osztályainak zárai és az addig hozzáférhetetlen iratok nagy számban kerültek a kutatók kezére. Gróf Batthyány Lajos perének hatalmas iratcsomóját, melyet Haynau 1849 novemberében küldött fel Schwarzenberg hercegnek és 1855 óta az Udvari és Állami Levéltárban pecsét alatt őriztetett, Károlyi Árpád, a magyar történetírás érdemes nesztora tanulmányozta át és vállalkozott annak feldolgozására a Magyarország Üjabbkori Történetének Forrásai című vállalat számára. Károlyi Árpád e legújabb nagy művét ugyanazon kiválóságok jellemzik, mint Széchenyi Döblingi hagyatékának feldolgozását, bár itt a tárgy természete jóval nehezebb feladat elé állította, minthogy az első kötetet alkotó bevezető részben, ahol a per történetét dolgozta fel, hasonlíthatatlanul bonyolultabb és fáradságosabb kutatómunkát kellett végeznie, rengeteg személyi ós tárgyi adatot kiderítenie, hiszen olyan területeken mozgott, ahol az előmunkálatok még csaknem teljesen hiányoztak. Ez a rész Batthyány egész miniszteri szereplésének hü leírását is tartalmazza, teljesen új anyaggal és szempontokkal, ami annál örvendetesebb, mert •— mint Szekfü Gyula megállapítja — „az 1848 április—október történetét Károlyi műve előtt nem ismertük".

6 A per történetében kötelességének tartotta „a Batthyány ellen emelt vádakat ex asse átvizsgálni, eredetüket és indító okaikat kinyomozni, a vádlott védekezését a história számára hiteles adatokkal kiegészíteni és utalni azokra a tényekre és körülményekre, melyekről a hadbíró, ha tudott és tudhatott volna, ítéletét máskép formálja vala meg".

7 Szemünk láttára drámai elevenséggel folyik le Károlyi Árpád előadásában a nagy per. Ott áll előttünk a nemes férfiú, aki a legválságosabb pillanatban vállalkozik arra, hogy szabadsága és élete kockáztatásával is elhárítsa a nemzet ós az uralkodó harcának veszedelmét. Maga rohan az oroszlán barlangjába. Fogságában eleinte határozatlanul, elegendő vádanyag hiányában csak tapogatódzva indul meg ellene a 5 Österreich von 1848 bis 1860. 1—2. Stuttgart u. Berlin, 1908. * Hóraan-Szekfü: Magyar történet, VII. 434. 1. 7 I. köt. IX. 1.