Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: Magyar levéltári terminológia / 1–11. o.

2 DR. HERZOG JÓZSEF Amint a fentemlített első példából kitűnik, e nehézségek egy része egy ma már megállapítottnak tekinthető levéltári fogalomnak, t. i. az összetett levéltár fogalmának figyelmen kívül hagyásából, másik része pedig — amint a második példa mutatja — onnan ered, hogy az eddig használt szakkifejezések nem eléggé megállapodottak, vagyis egy-egy kifejezés, miként régen, úgy ma is, olykor több, különböző fogalom megjelölésére használtatik. A mondottakból önként következik, hogy a két irányban is mutatkozó nehézségek kiküszöbölése csak a levéltári fogalmak tisztázása és az e fogalmaknak megfelelő szakkifejezések állandóvá tétele által érhető el. E feladatok megoldásához természetesen minél több levéltárnok hozzászólása szükséges, mivel ezeket a fontos kérdéseket a maguk összességében csak a levéltárak alapos gyakorlati ismerete tárhatja elénk és oldhatja meg.

2 Éppen ezért az alább elmondandók nem tekinthetők egyébnek, mint e kérdésekhez való hozzászólásnak, amely a levéltárra,, ennek tartalmára, valamint utóbbinak rendszerére vonatkozó fogalmak tisztázására s e fogalmaknak a hazai levéltárakban dívott magyar, latin és német nyelven való megjelölésére alkalmas szakkifejezések rögzítésére a figyelmet felhívni s e kérdések megoldását elősegíteni óhajtja. I. A levéltár (Archívum — Archiv) szó — legszűkebbérteimében — jelenti azoknak az iratoknak

3 és hozzájuk tartozó mellékleteiknek

4 összességét, amelyek valamely hatóság, testület, társaság, család, személy stb. (a levéltárt létrehozó tényező) tevékenységével, működésével kapcsolatosak és rendeltetésszerűen annak birtokába tartoztak.

5 A most körülírt módon keletkezett levéltár, minthogy az ezt létrehozó tényező működése az összes iratok között 2 A megállapítandó szakkifejezéseket azonban a levéltárakban csak a régi, sokszor teljesen megtévesztő (pl. elenchus helyett index) feliratok mellett mintegy magyarázatképen szabad alkalmazni, mivel az eredeti felirat megszüntetése a levéltári munkánál, különösen rendezéseknél zavaró félreértésekre vezethet. 3 Az „irat" levéltári értelemben a köznapi használatnál tágabb jelentésű, mivel az nemcsak kézzel írott, hanem sokszorosítás útján előállított is lehet (pl. alsóbb hatóságokhoz beérkezett körrendeletek). * A melléklet természetesen nemcsak irat lehet, hanem bármiféle tárgy (pl. bűnjel). 5 A levéltár fogalmának a fenti meghatározástól eltérő, különféle körülírásainak összeállítását lásd Casanovánál (Archivistica, Siena, 1928. 12 lap).