Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.
A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE. A leleszi prépostság országos levéltára a konvent hiteleshelyi működésével kapcsolatos regisztratúrából és magánfelek által megőrzés végett elhelyezett oklevelekből s ezek mellett egyéb iratokból fejlődött ki. Ennek megfelelően anyaga is a legkülönbözőbb magánjogi természetű ügyletekre és a peres eljárások úgyszólván minden mozzanatára vonatkozó királyi, illetőleg közhatósági mandlatumokra, valamint az ezeken megfogalmazott relatiókra oszlik. A regisztratúrából keletkezett anyag a hiteleshelyi kancelláriai gyakorlat különböző fejlődési fázisainak megfelelően különböző formát mutat. így találkozunk teljes szövegű oklevelekkel és relatiókkal, ezek teljes vagy részleges fogalmazványaival, vagy csak a fogalmazványok alapjául szolgáló notariusi jegyzetekkel, signaturákkal. Az anyag zömének elsősorban a konvent működési területére nézve van jelentősége (Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Belső-Szolnok, Közép-Szolnok, Kolozs, Kraszna, Doboka, Bihar, Szabolcs, Borsod, Heves, Abauj, Torna, Sáros, Szepes, Gömör és Hont vármegye), de mivel az ország legkülönbözőbb részein fekvő birtokokról is tettek a konvent előtt bevallást, a levéltár anyaga csaknem az ország egész területére tartalmaz adatokat. (így előfordulnak pl. Liptó, Nyitra, Trencsén, Zsolna, Turóc, Bars, Komárom, Esztergom, Tolna, Pest, Zaránd, Torda, Békés, Csongrád és Pozsega megyére vonatkozó adatok is.) 1 A felek által megőrzés végett elhelyezett oklevelek általában végrendeletek, adomány-, címeres- és nemeslevelek. Ezek között vannak a levéltár legrégibb példányai, körülbelül 49 darab Árpád-kori oklevél, mert a konvent produktumai csak a XIV. század közepe óta kezdenek a levéltár rendiszeros anyaga gyanánt szerepelni. Mint másutt, Leleszen is a sekrestye szolgált a levéltár 1 A konvent területi hatáskörére vonatkozólag olv. A leleszi konvent oklexéladó működése című tanulmányom 3. fejezetét. Turul, 1928. évf., 1—2. füzet.
