Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Sulica Szilárd: A Múzeumi Levéltár kialakulása / 177–222. o.
A MÚZEUMI LEVÉLTÁR KIALAKULÁSA 179. táea után az ország törvényhatóságaihoz és íróihoz szétküldték a gróf Széchényi Ferenc által addig kiadott több kötet katalógust, melyekből mindenki meggyőződhetett róla, mily nagyarányú volt és egyben mennyire követésre méltó a nemes gróf áldozatkészsége és hazaszeretete. Ez megadta ugyan a lehetőséget a nemes versenyre a hasonló önzetlen és hazafias cselekedetek terén, de nagyobb eredmény rögtön nem mutatkozott, mert meg vala írva már a múzeum sorsát szövő párkák könyvében, hogy a múzeumnak és egyes osztályainak sok hányattatáson, nehézségen és küzdelmen kell keresztülesniök, míg naggyá nőnek. Így, mikor 1805-ben Napoleon hadai Bécshez közeledtek, a nádor rendeletéből a nemzeti könyvtár ládákba rakva szekereken menekült Temesvárra, honnan csak a következő évben tért vissza Pestre, hogy későbben, 1809—1810-ben, ugyanez okok miatt Nagyváradig és onnan vissza ismételje meg a menekülést. A közbeeső és az azutáni időszakban azonban szebb ós nyugodtabb napjai is vannak a könyvtárnak ós több kiváló gyűjteménnyel megszaporodva megkezdődik a virágzó fejlődés is. Az 1807-i országgyűlés nemcsak háláját fejezi ki azért a dicséretes buzgóságért, mellyel gróf Széchényi Ferenc a felállítandó Magyar Nemzeti Múzeum alapjait lerakta, hanem a megegyes kéziratkötetek természetesen több levéltári darabot foglaltak magukban. Itt egyben megjegyezzük, hogy a múzeumi levéltár régi időszakára vonatkozó nyers adatokat Csontosi említett cikkéből, valamint az ugyancsak Csontosi által a Magyar Könyvszemle 1887. évfolyamában (224—238. 1.) kiadott Horvát István-féle emlékiratból (Horvát István 1843. évi emlékirata a Nemzeti Múzeum Könyvtáráról) vettük, melyet jelzett cikkében Csontosi is forrásul használt. Az 1896-i millenium alkalmából Fejérpataky László által kiadott könyvtári jelentés első része, mely előadja a könyvtár addigi történetét (Magyar Könyvszemle, 1896. 97—120. 1.), a megfelelő részeiben ugyancsak teljesen a Csontosi által 1885-ben készített jelentés alapján áll. A Múzeum százéves jubileuma esztendejében, 1902-ben a Múzeum történetéről megjelent díszműben (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene) Fejérpataky a könyvtár múltjáról írt cikket (u. o., 3—11. 1.), melyben szintén nem ád új adatokat a régi időszakra vonatkozólag. Sajnos, jelen dolgozatunkban, mely egy 9 évvel ezelőtt készített 424 oldalas emlékirat megfelelő részének rövid kivonatát tartalmazza, részünkről sem állott módunkban kellő levéltári kutatások segítségével a régi történet hézagait kitölteni. Legyen szabad tehát erre más alkalommal visszatérnünk, már csak a mostani cikk szűkre szabott keretei miatt is. Különben a Széchényi Könyvtár első két évtizede történetének legrészletesebb leírását Kollányi Ferenc, a Könyvtár volt osztályigazgatója tollából bírjuk, ki a „Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802—1902" című kitűnő müve I. kötetében komoly levéltári kutatások alapján 485 oldalon nagy szakértelemmel írja meg az intézet múltját megalapítója haláláig. Nagy kár, hogy e munkának következő kötetei nem láthattak napvilágot. 12*
