Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Loránd: Írásbeli supplicatiók a középkori magyar administratióban / 157–176. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 169 László bakonybéli apát kérvénye Ulászlóhoz „in eo, quod a tempore sanctissinii regis Stephani ex sua regia donatione, maior pars proventus thelonii seu tributi Camariensis pertinebat ad monasterium Beel dictum, quod idem sanctissimus rex fundavit, piu autem memorie Mathias rex predictum ipsius thelonii seu tributi proventum, nescitur qua occasione, omnino pro se occupaverat..."

61 Olykor „de iustitia" jellegű üggyel is fordultak a királyhoz. 1458 táján a zágrábi káptalan kéri Mátyástól a zágrábi polgárok által elkövetett jogtalanság orvoslását. A supplicatio befejező sorai: ;

,Si autem prenotati cives aliquid iuris et proprietatis in dictis possessionibus habere pretendunt, id iure et consvetudine regni contra idem capitulum prosequantur."

62 Hasonlóképen „de iustitia" jellegű volt Jakab bakonybéli apát folyamodványa II, Lajos királyhoz, az egyrészt közte, másrészt Csajtai Bálint győri várnagy és Győr vármegye hatósága között per tárgyát képező Tarján ügyében. A peresek „per litteras preceptorias et exhibitorias vestre maiestatis evocati extiterunt, tarnen ob prorogationem omnium causarum regnicolarum... et ipsa causa ipsius abbatis exponentis prorogata est." Ezért azt kérte az apát a királytól, hogy a mondott birtokot „usque decisionem cause in curia vestre maiestatis deductam medio tempore dignetur eadem manibus domini abbatis ... tamquam ad manus convenientes dare et designare facere gratiose.. ,"

63 A supplicatiók elintézése is hasonló volt a pápai szokáshoz. A pápai székhez benyújtott supplicatiókat a középkor vége felé, a referendariusok készítették elő s azután a pápa vagy az alkancellár elé terjesztették. A pápa, ha a kérelem teljesíthető volt, sajátkezűleg ráírta: „Fiat" vagy „Fiat ut petitur" vagy hasonlót s ezenkívül XXII. János és utódai még egy maiuscula betűt is, ami kezdetben egészen tetszésszerinti volt, pl. a pápa szülőhelyének vagy családja nevének első betűje, később azonban állandóan a pápa keresztnevé01 Pannonhalmi rendt., VIII. 541. 62 Tkalcic, II. 271. 63 Pannonhalmi rendt., VIII. 549. 1525-hen Sopron város polgárai a personalis presentia regia fejéhez, László esztergomi érsekhez intéznek supplicatio-félét, hogy a Bazini, és Szentgyörgyi grófokkal szemhen keletkezett viszályukban, akik ellenük „ad personalem sue maiestatis presentiam citati fuerunt", legyen irántuk jóindulattal. „Petimus autem reverendissimam paternitatem vestram, quatinus..." Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 7. kötet. Sopron, 1929. 146. 1.