Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Fekete Lajos: Das Archiv des Bosnakien Osman Pascha. Hrsg. von Franz Babinger. Berlin, 1931. / 148–152. o.

ISMERTETÉSEK 151 alig lehet, sokszor nem is érdemes. Maradnak tehát a forrásközlésnek egyéb formái, a fordítás, és ahogy Babinger a jelen esetben választotta, a regeszta. Ennek azonban épen azért, mert szélesebb körű érdeklődést volna hivatva szolgálni, az egyéb nyelvű történelmi forrásoknál már megállapított módszer pontos szabályai szerint az előforduló tulajdonnevek, időmeghatározások, számadatok, fontosabb és ritkább fogalmak pontos visszaadásával kellene készülnie, s olyan részletességgel, mely Babingert pl. a jegyzetek készítésénél sokszor olyan előnyösen jellemzi. (Ezt már az arányosság is megkívánná, mert néha gyakran előforduló kifejezéseket, pl. a „szidni" igének egy arab változatát (58. 1.), „az idő sürget" kifejezésnek egy megfelelőjét (60.1.) török szedéssel is adja.) Babinger regesztái között vannak ugyan olyanok, melyek az irat minden lényeges adatát pontosan adják (pl. XXXV. sz.), ez azonban csak ritkább eset. Többször csak megjelölik az irat tárgyát, valamit közölnek az irat tartalmából, de nem adják azt meg pontosan, nem adnak vissza minden lényeges adatot. A X. sz. irat, egy szultáni rendelet másolata pl. azt a rendelkezést tartalmazza, hogy Ciprus szigetének dzizije-adóját 1084. évben (1673 ápr. 18. —1674 ápr. 6.) Oszmán bostandzí-basí fogja kezelni; a sziget a kincstár fődefterei (has mohäsebe defterlen) szerint az új összeírás óta 13,790 ház után egyenként 400 akce adót s az adószedőnek (dzizíjedar) házanként 40 akéét illetménykép (vedzk

1 m(iaé, ma'iset) tartozik fizetni. Babinger regesztája az irat kelte és címzettjeinek megjelölése után ezt írja: „'Osmän Agha wird als Pächter bestimmt, der von der Kopfsteuer von Zypern 10 v. H., und zwar 40 Aspern je Haus einstreicht." — Ilyen regeszta nyilvánvalóan nem tájékoztat helyesen és kielégítő mértékben az irat tartalmáról, pedig a fenti adatokat már azért is jó volna ismerni, mert összehasonlításra adnának alkalmat a félévvel korábbi helyzettel, .amikor a sziget 12.029 ház után egyenként 450 akée adót és 40 akce illetéket volt köteles fizetni (VIII. sz. irat). Tárgyi magyarázatai és olvasatai közé is csúsztak be tévedések. Azt állítja pl., hogy az oszmán tartományi helytartók (bejlerbejek) közül egyedül az egyiptominak volt divänja (23. 1., 4. jegyzet), holott török elbeszélő kútfőkből épúgy, mint iratokból tudjuk, hogy minden bejlerbej oldalán, a magyarországiak mellett is működött ilyen tanácsadó testület. Nem helyes továbbá, hogy Ocsakovot a Krimre helyezi (10. 1.), hogy Gyöngyös várost Grosswardeinnel azonosítja (14. 1., 4. jegyzet).