Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

A THURZÓ CSALÁD LEVÉLTÁRA 13 Nálunk a XVI. századnak a török hódítás következtében előállott sajátos viszonyai, a zavaros belpolitikai helyzet, a pártoskodások, de leginkább a Habsburgok trónrajutásával kialakult nagybirtok és ennek különleges helyzete és hivatása azok a tényezők, amelyek az okleveles bizonyítékoknak döntő súlyt kölcsönöztek és ezek elengedhetetlenül szükséges voltát kétségtelenné tették. Ebből viszont következik, hogy a magánlevéltáraknak első nyomait ebben a korban kell keresnünk, ez az az idő, amelytől kezdve főuraink és nemes családaink privilegiális és adományleveleiket, a határjáró okmányokat és peres leveleket, stb. rendszeresen megőrzik és mint legértékesebb kincseiket, a kincstárban helyezik el őket. Mivel azonban a levéltár rendesen a kincstár egy része, magánlevéltárainknál a levéltár elnevezés csak későn lesz használatos. A XVI—

XVII. században általában a „literae, literalia instrumenta" névvel nevezték a levéltárat

3 és csak a XVII. század második felében találtuk a „leveles tárház" elnevezést.

4 De ez meg is érthető, ha meggondoljuk, hogy egy-két főúri és politikailag is igen jelentős szerepet játszó családot kivéve, a többi családoknak alig lehetett egy-egy ládát kitevő iratanyaga, amire valóban csak a „literalia instrumenta" elnevezés volt találó. Persze, e kisebb családok kisszámú iratanyagukat sok esetben megőrzésre elhelyezték nagyobb családok kincstárában, különösen abban az esetben, ha valamely főúrral familiáris viszonyban állottak.

5 A Thurzó-család

6 levéltárának története is a XVI. szá3 Ezt a kifejezést használja Miksa 1569-i mandátuma a Thurzók szepesi ága levéltárára. NBA. 416/13. 4 Thurzó György nádor utódai által Illésházy Gábor részére 1654 augusztus 9-én Árva várában adott felmentvényben már ez a kifejezés van. Irreg. 15. fasc. 5 Zsembery Pál végrendeletében hagyta meg, hogy a birtokaira vonatkozó okiratanyag adassék át őrzés végett Thurzó Szaniszlónak, akinek a végrendelkező familiárisa volt. Az iratokat (universas literas et literalia instrumenta) egy ládában (in una cista imposita) a végrendelkező özvegye, Ocskay Zsuzsanna át is adja Thurzó Szaniszlónak, akitől azokat ifj. Zsembery Pál 1617-ben visszaveszi. NEA. 505/16. 6 A család genealógiájára 1. az ismert nagyobb családtörténeteket, történetére pedig a nagy összefoglaló magyar történeteken kívül Kubinyi: Thurzó György levelei nejéhez. Bpest, 1876. 2 k. és Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre. Bpest, 1888. (Tört. Életrajzok.) Hóman—Szekfű: Magyar Történet, 5—6. k. Bpest. Szekfű Gyula: Bethlen Gábor. Bpest, 1930. stb.