Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.

264 DR. HERZOG JÓZSEF kifejezetten hangsúlyozta és erre alapította javaslatát is, amely szerint Czobornak, ha a bácsmegyei jószágok iránti igényeiről lemond és egész levéltárát átadja. 10.000 forintnak egy összegben való kifizetése és 2000 forint évi járadék — vagyis a Grassalkovich javasolta összegek fele — volna engedélyezendő. Az erre az előterjesztésre négy hónap múlva leérkezett királyi rendelet a pesti sóhivatalnál 10.000 forintot folyósított ugyan, de nem Czobor részére, hanem azzal a céllal, hogy ezen az összegen a Czobor által korábban elzálogosított minden oklevél és irat visszaváltassék, a továbbiakban pedig meghagyta a kamarának, hogy az engedélyezendő évi járadék ügyében újabb jelentést tegyen. A kamara e királyi rendeletnek tőle telhetőleg eleget tett. A Czobor által még 1771-ben rendelkezésre bocsátott, valamint az 1773 november 28-án a királyi jogügyek igazgatójának átadott hetvenkét, illetőleg tizenhat cisztában elhelyezett levéltárrészeket a hozzájuk tartozó tizennyolc, illetőleg egy lajstrommal együtt 1773 december 28-án a kamarai levéltárban helyezte el ós ugyanebben az időben ismételten felszólította Czobort, hogy a levéltárából még hiányzó részeket szolgáltassa be. A levéltárból ugyanis ekkor még hiányoztak a Czobor ügyvédjénél, Ambrózynál levő s a nagyidai és ugocsamegyei Perényi-birtokokra vonatkozó oklevelek, valamint a bácsmegyei jószágok iránt megindított perhez szükséges s ezenfelül még bizonyos, külön lajstromba foglalt oklevelek, amelyeket — utóbbiakat külön jutalom reményében — Czobor magánál visszatartott. Ugyancsak hiányoztak a váci káptalanra, az Ordódy-, Bossányi-, Brunszvik-, Kollonics- ós Terstyánszky-családra vonatkozó oklevelek is. Ezeket Czobor már régebben a váci káptalannak, Ordódy Gábor duvnói címzetes püspöknek, esztergomi őrkanonoknak, ifjabb Bossányi Imrének, Brunszvik Antalnak, gróf Kollonics Lászlónak és Majthényi Károlynak adta át. A magyar kamarának a levéltár még hiányzó részeinek beszolgáltatását ismételten sürgető felszólításaira Czobor Bécsből, 1774 április 25-én gróf Erdődy Jánoshoz, a kamara elnökéhez intézett levelével válaszolt, jelezvén, hogy a legközelebbi napokban szóbelileg fog részletes felvilágosítást adni. A tárgyalások ez időpontjában Czobor helyzete már teljesen kedvezőtlenre fordult. Levéltára — kisebb részektől eltekintve — a kamara kezén volt, amely már nem tartott attól, hogy a kincstár ellen indított per Czobor életében be-