Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: Les editions des sources de l'histoire hongroise, 1584–1930. Rédigé sous la direction de Emeric Lukinich. Budapest, 1931. / 340–341. o.
ISMERTETÉSEK 341 A mű világos és könnyen áttekinthető módon csoportosítja a különböző magyar tudományos intézmények és társulatok 1854 ós 1930 között megjelent történeti forráskiadványait, minden kiadvány címe után megnevezve annak szerzőjét, valamint közölve a kútfő rövid tartalmát, korát és nyelvét. Emellett a bibliográfiai részek elé iktatott, külön fejezetekben az illető tudományos intézmény vagy társulat keletkezését és működését vázolja. Ismerteti ilyen módon a Magyar Tudományos Akadémiát, a Magyar Történelmi Társulatot, az Országos Levéltárat, a Nemzeti Múzeum levéltárát, a Hadi Levéltárat, a budapesti tudományegyetem teológiai karát, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, a Szent István-Társulatot, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot, a Magyar-Zsidó Irodalmi Társaságot és az erdélyi szászok egyesületét (Verein für siebenbürgische Landeskunde) forráskiadványaikkal együtt. A Magyar Tudományos Akadémia ismertetésével kapcsolatban külön fejezetben foglalkozik az Akadémia megalapítására irányuló XVIII. és XIX. századi tervekkel; e fejezet valósággal egy darab magyar kultúrtörténetet vetít a külföldi olvasó szeme elé. A Magyar Történelmi Társulat munkásságát méltatva, plasztikus rajzát adja a legújabb magyar történetkutatás célkitűzéseinek és eredményeinek. Ki kell emelnünk továbbá az Országos Levéltárról szóló fejezetet, mely egyrészt az Országos Levéltár 1874-ben nyert jelenlegi szervezetével foglalkozik, másrészt ismerteti annak az előző századokra visszanyúló eredetét, vázolva közérdekű okmányaink megőrzési módiját egészen az Árpádok korától kezdődőleg. Mint a fentiekből kitűnik, Lukinich Imre és kiváló munkatársai (Czobor Alfréd, Markó Árpád és Pleidell Ambrus) nem csupán bibliográfiai adattárat nyújtanak, de egyúttal kimagasló kulturális intézményeink ismertetésével is óhajtják szolgálni a magyar tudományosság ügyét. Hisszük, hogy a mű — mely bár egyfelől az időköri megszorítás, másrészt az előszavában körvonalazott elvi álláspont következtében összes történeti kútfőkiadványainkat nem sorolhatja fel lapjain — értékes segítőtársa lesz mindazoknak, akik a történettudományok művelésével magyar vonatkozásban foglalkoznak. Megemlítjük végül, hogy a kötet befejezésképen a Magyarországról idegen nyelven írt történeti művek könyvészetet tartalmazza. T DR. TIRSCHER JOLÁN.