Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fleischer Gyula: A Trautson-család innsbrucki levéltára / 316–324. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 319 Matrti vára volt („Trautson von Matrei"). A vár és alatta a régi római Matreium helyén épült település, az újkor kezdetén fontos szerepet játszott a Brenner-hágón keresztül Itália irányában lebonyolódó forgalomban. A matrei várra vonatkozólag szórványos adatokkal már a korábbi időből is szolgál a családi levéltár, bővebben azonban csak a XVI. század közepe óta állanak, főleg birtokvétel-eladási adatok, rendelkezésünkre, még pedig nemcsak Matrei közvetlen környékéről, hanem a távolabb fekvő Steinach, Gries, Obernberg, Trins községekre vonatkozók, azután kisebb birtokokról a Stubai-völgyben, alpesi legelőkről Tux környékén a Zillertalbaii. A városokban, így Hallban, és Innsbruckban főleg házak, Ambras mellett gazdasági udvarok és legelők képezték a Trautsonok tulajdonát. Innsbruckban 1513-ban az ú. n. Ofenlochban volt családi házuk, majd 1541-ben Hans Trautson főudvarmester és Tirol tartományi főnöke felépíti a Herzog Friedrichstrasse-ban ma is fennálló, kettős zárt erkélyes, muvészettörténetileg rendkívül becses Trautson-palotát, a Goldenes Dacht mellett Innsbruck legjelentősebb gótikus építészeti emlékét. 12 A családi iratok a palota építészeti vezetőinek neveit is följegyezték a két Thiiring-testvév, Gregori és Nicolaus személyében, kik közül Gregori a „Werkmeister", Nicolaus a „Steinmetz" volt. Tiroli birtokállományát a Trautson-család 1547-ben Georg Philipp von Schrofenstein halála után, a churi püspöktől hűbérbe kapott Schrofenstein várával egészítette ki. Nagyszámú és kiterjedt tiroli birtokaik dacára a család egyes tagjai korán elköltöztek szűkebb hazájukból, Tirolból és Alsó-Ausztriában és Bécsben telepedtek meg, ami természetes következménye volt az udvarnál vállalt hivatalaiknak, világi ós egyházi méltóságaiknak. A tiroli hatalmas birtokállomány ilymódon gazdasági hivatalnokok vezetése alá került, kiknek élén a XVI. és XVII. században egy magasrangú megbízott, az ú. n. „Gewalthaber 11 állott, kinek működését egész sereg tanácsnok ós bizalmi ember könnyítette meg. 13 Házasság révén szerzett hozományok és örökségek is növelték 11 Ma Badgaese. 12 A mai Herzog Friedrichetrasse 22. szám. A palota építője, Hans Trautson a saját és felesége, Brigitta von Madruz címerét az épület baloldali erkélye alatt örökítette meg. V. ö. H. Hammer: Die Paläste und Bürgerbauten Innsbrucks. Die Kunst in Tirol, Bd. 2. S. 27. Hammer a palota leírásánál nem említi a Thüring-testvérek nevét. 13 Lásd C. Pardeller cikkét az Insbrueker Nachrichten 1923 március 6. és 7. számában.