Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Lukcsics Pál: A veszprémi püspöki levéltár / 13–37. o.
A VESZPÉMI PÜSPÖKI LEVÉLTÁR 25 Károly és Rótt Nándor püspökök különféle kinevezési okiratai és bullái (20 db.). 42. Céhiratok. Itt nyertek elhelyezést a cseszneki, nagyvázsonyi, szentkirályszabadjai, veszprémi, vörösberényi és zirci különféle céhek leveleinek másolatai is (1763—1771). Az iratoknak a folyószám szerinti iratelhelyezós után r mint már említettük, a szentszéki, tanügyi és különleges jellegű iratok továbbra is sorozatokba lettek beosztva, sőt 1872-től 1879-ig bezárólag az általános jellegű iratok ismét esperesi kerületek szerint soroztattak be. A folyószám szerint kezelt iratokhoz 137 iktatókönyv tartozik, melyeknek mindegyikéhez név- és tárgymutató járul. 43. Koller-levéltár. A püspöki levéltár kb. 700 darab fontosabb irata, melyek az 1710—1830-as évekből származnak, a püspöki aula külön, úgynevezett Koller-könyvtárában nyertek elhelyezést. 1833-ban készült elenchusa azok tartalmát csak sorszerint hozza, ami az anyag használhatóságát nagyon megnehezíti. Aki a XVIII. századi anyagból dolgozik, ezen elenchust is kénytelen sorról-sorra átvizsgálni. Eredetileg, amint az elenchus is bizonyítja, a káptalannál ma letétbe helyezett, főleg középkori püspökségi iratok egy része is itt volt elhelyezve és csak később, a XIX. század végén, a gazdasági levéltár régi irataival egyesítve kerültek át a káptalani levéltárba. A Koller-levéltár iratainak túlnyomó része Koller püspökségével (1762—1773), kapcsolatosak és a püspöksége előtti személyes iratai. De ide került elődjeinek és utódjainak több fontos irata is, melyek bizonyos, valamelyik püspök idejében aktuális ügyeknek előiratai lehettek s melyeket a még nem leltározott és fenti sorozatokban ismertetett törzsanyagból szeditek ki. Találunk köztük királyi rendeletkivonatokat (1762—1767), a tihanyi, bakonybéli, zalavári apátság (1772) jövedelemkimutatásait, a püspökséghez intézett prímási leiratokat, a kapornaki apátságra vonatkozó iratokat (1764), egyetemes egyházi érdekűeket, püspöki kinevezéseket, római ágensek levelezését, Acsády püspökkel kapcsolatban a vaskai apátságot illető iratokat (1736 és 1743) stb. Az itt elhelyezett iratokból értesülünk, hogy a zágrábi püspökség a veszprémi kárára terjeszkedni akart,, mert például 1768-ban Nagyatádon a zágrábiak kánoni látogatást tettek. A veszprémi püspökségre vonatkozó több középkori iratnak is itt találjuk másolatát, sőt van e levéltárnak egy középkori oklevele is: Boros Balázsnak 1472-ből s z ármaz ó végrendelte.
