Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története III. : a levéltár kialakulása / 226–283. o.
A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 241 nyék 22 elhagyása mellett az összes lényeges körülmények 23 felvétessenek. A lajstromozás tökéletesítésénél sokkal nagyobb jelentőségűek Grassalkovichnak a mutatózást szabályozó rendelkezései, A mutatók készítése ugyanis, amint már fentebb említtetett, valószínűleg a lajstromkönyv és a mutató megjelölésére váltakozóan használt latin kifejezés félreértéséből kifolyólag mindezddeig a lajstromkönyvekre előírt három hasábban történt, amely három hasábhoz mint negyedik a lajstromkönyv megfelelő helyére utaló lapszámot tartalmazó hasáb csatlakozott. E rendszer mellett a mutatók úgy alakultak, hogy például a B betűs lapon az első hasábban az ezzel a betűvel kezdődő családneveken kívül akármely más betűvel kezdődő családnév is felvétetett, amennyiben az e család nevét tartalmazó iratban egy B betűvel kezdődő helynév fordult elő, amely azonban a harmadik hasábba jegyeztetett be. Mivel a helynevek hasábjában is természetesen nemcsak a B betűvel kezdődőket tüntették fel, hanem minden más betűvel kezdődő helynevet is, amennyiben az azt tartalmazó iratban egy B betűvel kezdődő és az első hasábba bevezetett családnév is előfordult, az ily módon elkészült könyvek mutatóhoz szinte nem is hasonlítottak. Grassalkovich ebben a teljes zűrzavarban nemcsak rendet teremtett, hanem még célszerű újítást is tett. Az általa elkészíttetett, öthasábos minta szerint ugyanis az első hasábban az illető betűvel kezdődő személy- vagy helynevet, a másodikban az irat egészen rövid kivonatát, a harmadikban a csomó számát, a negyedikben az irat számát, amellyel az a csiomón belül jelöltetett, végül az ötödikben a lajstromkönyvnek az illető irat kivonatát tartalmazó lapjára utaló számot kellett feltüntetni. 24 Eltekintve attól, hogy ennél a szabályozásnál is, amint ez ebben a korban a mutatóknál még általános szokás volt, csak a vezérszó kezdőbetűje vétetett tekintetbe, a Grassal^ kovich elrendelte mutatózás már igen célszerűnek és fejlett- PL másolatnál felesleges feltüntetni, hogy az kinek kérelmére adatott. 23 Pl. a testimoniales, absolutionales, transmissionales szavak egymagukban nem elégségesek az irat természetének megjelölésére. - -a * Orsz. Ltár; Cam. Hung., Prot. sess. cons. 1771. tom. II. p. 205, 214, 369, 446, 629, 661, 756. — Ben. res. 1771 szept. 14, 21, 28, 24 & okt. 1. p. 9. — Exp. eam. 1771. Aug. Praes. 41, Directori Szendrey 7, — Oet. Praes. 13. — Litt, praes. Grassalkovich, 1771 aug. 27. — okt. 1,8. — Officium Archiv! R.-H. Camer., Decret. camer. 1771 aug. 8. — okt. 8, — okt. 11.
