Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.

A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 207 számos állami levéltár állott, de ezek egységes szervezete ós központi igazgatása hiányzott. Volt ugyan az állami levéltárügynek központi szerve, az Archivrat, mely 1912-ben a „Central-Kommission zur Erforschung und Erhaltung der kunst- und historischen Denkmale" harmadik, úgynevezett levéltári sectiója s az ettől független Archivrat egyesítése útján a belügyminisztérium keretében állíttatott fel, de &z Archivrat csak tanácsadó szerv volt, mely az 1912 május 25-én kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyott statútum értelmében a kormányt a központi és alárendelt hatóságok levéltárait érintő kérdésekben szaktanáccsal támogatja & „tevékenységét a nem állami hatóságok, testületek, intézmények ós magánosok birtokában levő levéltári anyag és más írásos emlékek védelmére is kiterjeszti". A tanács a levéltárügy szervezetét érintő s az elvi és általános jelentőségű kérdésekben összülésében határozott, a folyó ügyeket pedig öttagú állandó bizottsága intézte. Legfontosabb segédszervei a tiszteletbeli állásokat betöltött úgynevezett konservator-ok és levelezők voltak, akik kerületük levéltári emlékeinek állapotát figyelték s a tanácsnak észleleteikről beszámoltak. Az Archivrat laza kötelékében a központi kormány vitel egyes ágainak levéltárai külön-külön saját minisztériumaik alatt állottak. A Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Hofkammerarchiv és a Kriegsarchiv, mint az egész monarchia levéltárai, a közös kül-, pénz-, illetve hadügyminisztériumhoz tartoztak. Az osztrák állam minisztériumai között saját központi levéltára volt a bel-, pénz-, vallás- és közoktatáss a vasútügyi minisztériumoknak, az igazság-, kereskedelemés földmívelésügyi minisztériumok pedig a hatóságuk alatt álló hivatalok levéltári anyagának fenntartására és selejtezésére szabályzatokat bocsátottak ki. A belügyminisztérium alá voltak közvetlenül rendelve s ennek levéltárával közös státust alkottak.az Adelsarchiv s az egyes koronatartományok központi kormányzati hatóságának levéltárai. A belwesen in Österreich. Mitteilungen der dritten (Archiv-) Sektion der k. k. Zenti'.-Kommission etc. VI. B. 3. H. (1907.) 1—26.; Neuorganisation im österreichischen Archivwesen. Mitteilungen der k. k. Archivrates, I. B. (1914.) 1—14.; Ludwig Bittner: Das Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchiv in der Nachkriegszeit. Arch. Zeitschr., IIJ. F. 2. B. (19*5.) 141—203.; Jakob Seidl: Das Staatsarchiv des Innern und des Justiz in Wien. Arch. Zeitschr., III. F. 3. B. (1927.) 86—96.; Ludwig Bittner: Zur Neuorganisation des österreichischen Archivwesens. Archivstudien. Zum siebzigsten Geburtstage von Woldemar Lippert. Dresden, 1931. 36—41. *