Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése / 151–225. o.
A MAGYAR LEVÉLTÁRVÉDELEM KÉRDÉSE 201 jellegű állami levéltár áll fenn, melyek az orosz kormányzóságok, továbbá területük partikuláris bíróságainak iratait s a lengyel királyság függetlensége idejéből a helyhatóságok levéltári töredékeit őrzik. Az összes állami levéltárakat egységes keretbe a közoktatásügyi minisztériumban 1918-ban felállított levéltárügyi osztály foglalja, melyet egy levéltári tanács (Rada Archiwalna) támogat. Az 1919 február 7-i dekrétum értelmében az ügyosztály, melynek főnöke az állami levéltárak főigazgatója címét viseli, az állami levéltárak igazgatásán kívül foglalkozik a közhatósági, városi, községi és egyéb testületi levéltárak technikai ós tudományos védelmének kérdésével is, a magántulajdonban levő történeti emlékek megőrzését pedig tanács és segítség nyújtásával igyekszik előmozdítani. A regesztratúrák átvételének kérdését a dekrétum elodázta. Beszolgáltatás! kötelezettség ma még nem áll fenn, de annak lehetősége mégis megvan, hogy a közoktatásügyi minisztériummal esetenként létesített megállapodással az állami regesztratúrák átadhatják iratanyagukat az állami levéltáraknak. Megilleti a minisztériumot az a jog is, hogy az olyan levéltári anyagot, amely semmiféle védelemben nem részesül vagy amelyről tulajdonosa az állam javára lemond, az állami levéltárak részére birtokába vehesse. A miniszter engedélyével az állami levéltárak átvehetik községi szervezetek és intézmények levéltárait is. A dekrétum egyúttal bevezette a levéltárfelügyelői ós -levelezői rendszert, de az ígért külön szabályzat még nem jelent meg s a rendszer még nem lépett működésbe. A szentszékkel közelmúltban kötött konkordátum a r. kath. egyházi levéltárak felügyeletére, az egyházmegyénként alakítandó bizottságok útján, befolyást biztosít az államhatalomnak. A lengyel levéltárügy állami szervezése a rövid idő alatt mindenesetre nagy fejlődési fokra emelkedett. Bizonyos mértékben máris lehetősége nyílik a regesztratúrák s a nem állami levéltárak védelmének. Ez a védelem azonban annál kevésbbé eredményes, mert a dicséretes célok megvalósítására nemcsak a kényszerítő jog, hanem az új állami életének alapjait építő országban az anyagi eszköz sem áll az állami levéltárügyi igazgatás rendelkezésére, Svájcban 93 a szövetségi államszervezet levéltári anya93 Hermann Knapp: Die Fürsorge für die nichtstaatlichen Archive. Arch. Zeitschr., N. F. 13. B. (1906.) 86.; August Plüss: Mitteilungen 14*
