Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Ila Bálint: Eperjes szabad királyi város levéltára. Archivum liberae, regiaque civitatis Eperjes. Írta és összeállította Iványi Béla. 1245–1526. (Acta litterarum ac scientiarum universitatis Hung. Francisco-Josephinae. Sectio Juridico-politica, II.) Szeged, 1931. / 141–143. o.
ISMERTETÉSEK 143 val a vászonfehérítés miatt, amely tudvalevőleg Bártfa privilégiuma volt. Sok oklevél kelt a polgárság ügyeiben, végrendeleti ügyekben és egyéb a tanács előtti bevallások tárgyában. A szép számban fennmaradt különböző bevételi és kiadási jegyzékek, adólajstromok, építkezési ós jótékonykodási költségjegyzékek csaknem teljes képet adnak a város pénzügyeiről. E néhány jelentősebb oklevélcsoport felsorolásával természetesen nincs kimerítve a kötet tartalma, ehhez a városi élet minden megnyilvánulását fel kellene említenünk, ami azonban nem lehet célunk. A kötet rövid bevezetéssel kezdődik, amelyben a szerkesztő a munka története mellett a levéltár történetének is rövid vázlatát adja. Újabb hasonló helyi kiadványokban ezt már általában megtaláljuk és nagyon kívánatos, hogy a bevezetésnek ez a része állandósuljon is, A szerkesztő a szerkesztés munkálatai közben többé-kevésbbé a levéltár történetét úgyis rekonstruálja és a kiadvány szempontjából igen kívánatos, hogy ezt, ha röviden is, de közölje, A kötet 586 darab középkori oklevelet tartalmaz, amelynek nagyrósze eredetiben maradt ránk. Az okleveleknek körülbelül fele regeszta alakjában van közölve, a másik fele in extenso, vagy kivonatosan. Mivel pedig ez utóbbiak összeválogatásánál a tartalom fontossága érvényesült, így, bár eredetijük ma hozzáférhetetlen, mégis pontos másolatokban teljes szövegükben használhatja fel őket a kutató. A regeszták szerkesztése tartalmi szempontból gondos, az oklevelek tartalmát hűen és összesűrítve fejezik ki. Néha azonban annyira összesűrítve, hogy ez már a regeszta értelmének a rovására megy, különösen mikor 10—15 soros regeszta egyetlen mondatból áll. Nem sok van ilyen regeszta, de talán annál kirívóbbak a többi szépen és világos tagolással megszerkesztett regeszta közül. Nem válik azután előnyére e regesztáknak a sok közbeékelt latin citátum. Így egyes magyar mondatok folytatásaként vagy közbevetett mondatok alakjában kissé nehézkessé teszik a hosszú regeszták gondolatmenetének követését. Ügy véljük, hogy önálló mondatokban megfelelő helyen közölve, ha ezt persze keresztül lehet vinni, még talán céljukat is jobban elérték volna. Ezek az elmondott stiláris megjegyzések azonban inkább csak szépséghibák, amelyek ilyen kiadványoknál nem is mindig kerülhetők el teljesen, éppen ezért a kiadvány értékéből és jelentőségéből semmit le nem vonnak. DR. ILA BÁLINT.