Levéltári Közlemények, 9. (1931)
Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Föglein Antal: A „Conscriptio Josephina” sorsa / 112–126. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 119 Baranya vármegye el is hagyta pusztulni ezeket az iraiokat. De nemcsak a felmérési és összeírás! iratokat, hanem a II. József-kori alkotmányellenes évek egyéb iratanyagát is. Néhány évtized múlva, 1823 február 15-én, a vármegye levéltárában vizsgálatot tartottak s az erről szóló jelentés szerint „az akták közül.., némellyek hiányoznak, különösen pedig azok, mellyek József császár uralkodása alatt előfordultak, bomlott sorban és nagyobb hejányoságokkal lenni -tapasztaltattnak." S a vármegyei bizottság még ekkor, 1823ban sem tudta ezen iratoknak megbocsátani, hogy a gyűlölt alkotmány- ós vármegyeellenes korszak szülöttei voltak: a bizottság véleménye úgy szólt, hogy „ottan a helyet ne foglalják, más helyre zár alatt el tétessenek". 10 S ma már nincs ezen iratokból egy szemernyi sem Baranya vármegye levéltárában. S elpusztultak e felmérési iratok országszerte, a többi vármegyékben is, a tudomány, az utókor nagy kárára. Baranya vármegyéhez hasonlóan Arad vármegye is elhelyezte a vármegyeházában az összes ily felmérési iratait, de az „őrizet terhének minden elvállalása nélkül", 11 vagyis hagyta azokat elpusztulni. Bereg vármegyében a fentebb már említett iratokkal együtt ezeket is •egyszerűen elégették; csak a népmozgalmi táblázatokat hagyták meg. 12 Ugyanígy elégették Bács vármegyében is, sőt, sajnos, velük együtt a népszámlálási iratokat is. 13 S épp« így Erdélyben is megfigyelhető a harag minden ellen, ami II. József rendeletei nyomán életbe lépett. Belső Szolnok vármegye Désen már február 22-én közgyűlést tartott s a gyűlölt reformok leggyűlöltebbjének, a földmérésnek eredményét, annak adatait, a házak összeszámlálásáról s a népszámlálás adatairól felvett iratokat a jogaira féltékeny nemesség a főtéren, gróf Teleky Ádám főispán tiltakozása ellenére, elégette. 14 Teltek, multak az évek s a II. József-féle felmérési ügy feledésbe ment. Egy újabb alkotmányellenes korszaknak, az 1849. utáni szomorú elnyomatás korának kellett újból eljönnie, hogy ez az ügy s a vele kapcsolatos iratok ismét az előtérbe lépjenek. Ekkor kerültek napfényre az egykor oly gyűlölt s erőszakosan eltüntetett iratok gyér maradványai B ekkor vált nyilvánvalóvá, melyik vármegye hagyta ezeket 10 L. a bizottság jelentését: u. o. 1823. f. 1, p. 156. 11 Márki S. id. műnk. II. 468, 469. 12 Lehoczky id. műnk. I. : 6. 13 Dudás Gy. (szerk.) id. műnk. I. : 482. 1. J * Tagányi—Réthy—Kádár: Szolnok-Doboka vm. monogr. III.: 1,04.1.
