Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : ötödik közlemény / 65–111. o.

A PÁLOS KOLOSTOROK KÖZÉPKORI OKLEVELEI 77 szál és fiaival: Györggyel, Mátyással és Broz-zal, Zacupya-i Scontrioh Tamás Corana-i nemesek a Strelche-nemzetségből a „sedes iudieiaria"-n „aput ecclesiam beati Johannis baptiste cum fuissemus universaliter congregati", Scorchepole, Cucher és Seryauine-ben (Seryauineplato) levő birtokrészeiket, amelyek őket örökjog'on illetik meg, a Kamanska-i pálos-kolostornak adományozzák, miként korábban Broz, Vescarich és Balter, továbbá ennek fia; Péter, Corana-i nemesek ugyanott levő birtokrészeiket a kolostornak hagyták végrendteletileg. A nevezett Corana-i nemesek, ú. m. Balter fia Mátyás, testvéreivel és fiaival együtt, Scontrich Tamás testvéreivel: Györggyel és Fábiánnal együtt előzőleg a birtokrészeket elkülönítették testvéreik és osztályos atyafiaik: Scenonich-i Micus és Vale s Curkouich Hiane birtokaitól „secundum huius provincie oonsuetudinem", miután a határokat is körüljárták a következő nemesek jelenlétében: Tamás fia Péter, a Strelche-nemzetség bírája („pro tunc"), Scenonich Micus és Vale, Curkouich Hrane, Scontrich Dnyem, Juri és Tamás, Cralich Tamás, Domkouich Jakab Corana-i nemesek, Zacupya-i Cobilich Iván. A felsorolt nemesek a szerzetesekkel egyezséget kötnek, hogy ha valamelyik fél a megállapodást nem tartaná meg, akkor a „dominus naturalis"-nak és a másik félnek száz márkát tartozik fizetni. —• A határleírás a következő: „Prima autem méta incipit a parte orientali a quadam méta terrea contigua térre Valentouich in Scorchepole. Ab ista méta tendit versus meridiem directe ad unam arborern vulgo hrath vocatum, deinde ad aliam metam prope magnam viam ad partém miridionalem quasi ad i

actum lapidis, tandem procedit per magnam viam ad miridiem circa unam metam terream, in qua est una parva arbor circumfosa vulgo hrastich vocatum (!). Deinde transit per quandam antiquam viam quasi versus partém orientalem ad unam metam terream, ubi due vie simul coniuncte sunt. Inde eciam vádit directe per magnam viam ad unam metam terream versus partém meridionalem et per itam cadit in; quend'am fluvium Seryauineplato vocatum, scilicet in antiquum portum et per eundem medium fluvium versus orientem ad magnum spácium circa unam metam terream penes metas Jelsith et Ramkonich ac Lowrenchieh, deinde tendit ad partém miridionalem, ubi una méta terrea erecta est et ab ista méta eciam transit ad unam metam terream. Deinde similiter transit ad unam metam terream Cerowgay vocatum (!). Inde tendit ad viam puplicam, ubi est una méta terrea penes viam erecta vulgo Cladapochiualna vocata. Ab ista méta iam tendit ver-