Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Siemienski József: A lengyel állami levéltárak: általános vázlat / 1–29. o.

A LENGYEL ÁLLAMI LEVÉLTÁRAK 5 szervezetű hivatalokká szervezték át: a koronakincstár bizottságára és a litván kincstár bizottságára. Hasonló­képen bizottságok hatáskörébe utalták a katonai: ügyeket is, úgy a Koronában, mint Litvániában s ugyanezen elvek szerint reformálták az udvari marsai jurisdüctióját is. Eze­ken kívül szerveztek egy egészen új bizottságot: a Nemzeti Nevelés Bizottságát (ez az első közoktatásügyi miniszté­rium Európában). Mindezen hivatalok újkori regisztraturát vezettek, vagy­is nemcsak a jogalapokat és az ítéletek könyveit őrizték meg, hanem közigazgatási tevékenységük iratait is. Üléseikről jegyzőkönyveket, a tárgyalt ügyekről pedig aktákat vezet­tek, stb. j 1775-ben új hatóság jött létre, amelynek jogköre az egész állami hatalmat magában foglalta: az Államtanács (Rada nieustajaca). Ez az országgyűlés királyi tanácsként működő bizottsága volt, öt főosztályra (belügyi, rendőrügyi, igazságügyi, pénzügyi és hadügyi, amely egyúttal a hadügyi bizottság helyébe is lépett) oszlott s a Bizottságnak magá­nak és minden főügyosztályának is külön irattára volt. A nagy vagy négyéves országgyűlés (1788—1792) re­formjai életre hívták a Mindkét Nemzet (Korona és Litvá­nia) Rendőri Bizottságát, egyesítették a két pénzügyi bi­zottságot egy bizottsággá mindkét nemzet számára s fel­újították a katonai bizottságokat is. E reformok megszün­tették az Államtanácsot ós helyébe a Jogőrséget (Straz Praw) állították. Ez utóbbi úgy működése, mint összetétele tekintetében nagyon közel áll' az újkori minisztériumhoz, (öt miniszter és a prímás a tagja, aki egyúttal a Nevelés­ügyi Bizottságnak is elnöke.) Az Oroszország által 1793-ban kikényszerített reakció ismét visszaállította az Államtanácsot, majd Kosciuszko fölkelése 1794-ben Legfelsőbb Nemzeti Tanács néven nemzeti kormányt hívott életre és a hivatalok egész sorát. Ennyit a központi végrehajtó- és bírói hatóságok archí­vumairól. 8 A partikuláris közigazgatási hatóságot a sztaroszták alkották. Ezek tevékenységükről nem vezettek ügyiratokat, határozataikat azonban és a felsőbb hatóságoktól kapott rendeleteket bírói könyveikbe vezették be. 8 Az országgyűlések csak határozataikat tették közzé. Az ország­gyűlési naplókat régebben magánúton szokták leírni s csak az utolsó ural­kodó idejében nyomatták ki hivatalból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom