Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Az 1848–49. évi országgyűlés levéltára / 30–36. o.

34 DR. SZABÓ ISTVÁN dátumának elvétele céljából folyt le. Az eljárás során készített különféle névjegyzékek, miként a képviselőház megalakulásával kapcsolatos különböző névjegyzékek is, külön alcsomókba soroltattak (Fasc. 3. D. és 3. E.). Az állandó igazolási választmánynak a ház elé terjesztett véleményes jelentéseit tulajdonképen az üléseiről felvett jegyzőkönyvek képezték, melyeket előbb tisztázatban, utóbb eredeti fogalmazványában adtak be. A választmány egyébként önálló iratkezeléssel nem rendelkezett s az a körülmény, hogy néhány ügyirat visszamaradt nála, csak az ügyrend pontatlanságára, mutat. A ház elé benyújtott törvényjavaslatokat s egyes esetekben az indítványokat is először az említett kilenc állandó osztály vette tárgyalás alá, majd az osztályok által választott előadókból alakított úgynevezett központi bizottmány.* A bizottmány a háznak esetenként jelentést készített (Fasc.. 4.), melyeket kinyomtatva a képviselők között kiosztottak. A különféle kérvényeket, melyek mint a képviselőházhoz beadottak, gyakran eltévedteknek tekinthetők,

9 a ház előkészítő tárgyalásra a kérvényi bizottmánynak

10 adta ki. A bizottmány üléséről jegyzőkönyvet vett fel (Fasc. 5. A.), melyet jelentéseként a ház elé terjesztett. Később a jegyzőkönyvek, melyeket eleinte ki is nyomattak (Fasc. 7. B.), külsőleg is a jelentés alakját vették fel. A bizottmány után, melynek szintén nem volt saját iratkezelése, szórványosan ós szabálytalanul maradt vissza néhány ügyirat. A képviselőház 1849 március 1-én Halász Boldizsár indítványára még egy állandó jellegű bizottmányt alakított, az országos számadásvizsgáló

11 bizottmányt. Tulajdonképeni feladatára, az országos zárszámadás megvizsgálására már nem kerülhetett sor, de közrehatott, hogy a pénzügyek zilált kezelésében valamelyes rend alakuljon ki. A ház utasítására egyes anyagi természetű (az állami tisztviselők napidíjazása; a Zichy-kincsek eltűnésének vizsgálata) ügyekben jelentéseket készített. (Fasc. 6.) Önálló levéltári egységként tűnik fel az országgyűlési 8 Osztályok központi bizottmányának vagy választmányának nevezi magát. 9 Előfordul például, hogy magánosok segélyt, kölcsönt, vagy éppen bíróság előtt folyó perbe való beavatkozást kérnek a képviselőháztól! 10 Kérvényi, kérelmi, kérelmezési, folyamodványi, petitionalis bizottmánynak, illetve választmánynak nevezik. 11 Számadáskérő, számvizsgáló, számoltató bizottmánynak, illetve választmánynak is nevezik.