Levéltári Közlemények, 8. (1930)
Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Váczy Péter: A bakonybéli összeírás kora és hitelessége / 314–331. o.
330 VEGYES KÖZLEMÉNYEK tije nem maradt fenn, -a XIII. századi Liber Ruber őrizte meg. Szövegén azonban a beírás alkalmával éppoly kevéssé váltoiztattak, mint ahogyan a többi bejegyzett oklevelet sem fogalmazták át. Nem egy esetben az átírás megbízhatósága az eredeti alapján ellenőrizhető. 36 Az oklevél keltezetlen, kora: 1105—1116. Az oklevél ugyanúgy, mint a bakonybéli összeírás a többes első személyt alkalmazza. A bíró — mondja a szöveg — Esztergom városában nekünk tüzes vaspróbát ítélt meg... mi a bíróhoz visszatértünk... Majd a határkijelölésnél: „ ... metas recuperavimus . . . octavameta est quercus, que est ultima ex parte ville nostre". A per körülményeiből tehát megtudjuk, hogy a „mi" maga a pannonhalmi apátság, az egyik érdekelt fél, aki az ítéletről aztán oklevelet állított ki. Az apátság igazát bizonyító ítéletet az apátság egyik tagja foglalja oklevélbe, mint ahogy ebben a korban az oklevelet rendszerint maga a magánfól, vagy az ő megbízója szerkesztette meg. Fejérpataky László az okleveles gyakorlatnak ezt a sajátosságát több munkájában mutatta ki. „Az beszél, az írja az oklevelet — mondja egy helyütt Fejérpataky — akinek érdekében van, hogy az eredmény feledékenységbe ne menjen". 37 A király aztán pecsétjét az oklevélre ráfüggesztette. A királyi kancelláriának passzív működése csak lassanként, II. Béla után szűnik meg. A pannonhalmi oklevél magánoklevél, házi feljegyzés, melyet valószínűleg a királyi kancellária pecsételt meg. 38 A mi összeírásunk is magánfeljegyzés; az apátság tagjai közé tartozó összeíró ugyanúgy használja a többes első személyt az apátság, a „mi" jelzésére, mint a pannonhalmi oklevél. Az apátság érdekéről van szó, József apát összeírását maga az apátság szorgalmazza, egyik tagja készít róla egy új oklevelet, ezért kezdi így: „Notum esse facimus ..." Mi, az apátság adjuk tudtára, A király aztán az oklevelet pecsétjével megerősítette. Az összeírás nem királyi oklevél, nem a király írja át József apát oklevelét, hanem az apátság maga készít az összeírásról egy új oklevelet, hogy a király aztán pecsétjét ráfüggessze. Innen oklevelünk különös szerkezete. A királyi pecsét elveszett, helye azonban a hártyán jól látható még. Hogy a hártyán eredetileg kinek a pecsétje füg38 Pann. rendt, I, 3, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13. 14, 15, stb. szám. 37 Oklevelek II. István király korából. (1895) 14. 38 Ez feltehető az 1131?: Pann. rendt. VIII, 272, 1152: Szentpéteiy, i. m. 28 (81 sz,) oklevelek alapján.